Szülőnek lenni nem csak annyiból áll, hogy pelenkát kell cserélni, leckét ellenőrizni, vagy 101. alkalommal is felolvasni a gyermeknek ugyanazt a könyvet. Az anyukáknak és apukáknak néha tibeti szerzeteseket megszégyenítő türelemmel és nyugalommal kell kezelni a gyermekek által kreált kiszámíthatatlan, néha egyenesen hihetetlen helyzeteket.
A gyerekek olykor felnőtt embereket megszégyenítő módszerekkel érik el a céljukat: érzelmi zsarolással csikarnak ki fagylaltot a felnőttekből, úszómedencének használják a család óriás-akváriumát, vagy épp műanyag csirkékkel helyettesítik a sunyiban felfalt KFC-s csirkefalatkákat.
Ha őszinték akarunk lenni, valószínűleg mindannyian okoztunk olyan zűrt gyerekkorunkban, amit utána jól megérdemelt szidás követett a szüleink részéről. A világ azonban változik, és fejlődik, a mai gyerekek találékonysági szintje pedig néha olyan méreteket ölt, hogy még ha rosszalkodnak is, a kreativitásuk miatt akkor is fejet kell hajtani a zseni…
Bármilyen hihetetlen is, a világ legbefolyásosabb, legmogorvább politikusai is voltak gyerekek, akik önfeledten játszottak és szórakoztak annak idején, széles mosollyal az arcukon, távol a világ problémáitól.
