Néha érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, HA.
Először is fontos leszögezni, hogy a Nap nem aludhat ki csak úgy, anélkül, hogy rengeteg általunk ismert fizikai törvényt megsértene.
De tegyük fel, hogy a Nap mégis kialszik vagy csak hirtelen eltűnik az égről, miközben minden jelenleg ismert fizikai törvény változatlan marad. Mi következne ezután, és mennyi ideig élnénk túl a Földön?
Káosz a Naprendszerben
Ha a Nap eltűnik, a Föld továbbra is egyenes vonalban haladna, érintve azt az orbitális pályát, amelyen a Nap gravitációja megszűnésekor (kb. 8 perces késéssel észlelhetjük a Nap eltűnését) haladt. Nem éreznénk különbséget, mert a Föld gravitációja változatlan maradna.
Azonban az égen lévő összes gravitációsan kötött objektum (bolygók, aszteroidák, üstökösök, kövek, kozmikus por és más égitestek) nagyjából ugyanakkor eltérnének a megszokott pályájuktól.
A kóborló bolygók több ezer más égitesttel ütközhetnek, ami hosszú távon pusztuláshoz és káoszhoz vezethet.
A Földön már 8 perc múlva észlelhető lenne a hirtelen sötétség. A hőmérséklet zuhanni kezdene, megnehezítve a túlélést, a fotoszintézis pedig azonnal leállna a napfény eltűnésével.
Minden növény, állat és ember fokozatosan elpusztulna, de vajon mennyi időbe telne ez?
A Föld pusztulásának kronológiája
T+0 perc (+15 Celsius fok)
A Nap hirtelen eltűnik az égről nyomtalanul. Mivel az általános relativitáselmélet szerint a gravitáció a fénysebességgel terjed, néhány percbe telik, mire észrevesszük a Nap eltűnését.
A Föld átlaghőmérséklete körülbelül +15 Celsius fok.
T+8 perc (+15 Celsius fok)
Megkezdődik az örök éjszaka, de a csillagok továbbra is ragyognak, az áram még működik, és a városok kivilágítva maradnak, amíg van elegendő energia. A távoli bolygók is rövid ideig még láthatóak maradnak, mivel távolabb esnek a Naptól.
A hőmérséklet zuhanni kezd, a fotoszintézis pedig azonnal leáll a napfény eltűnésével. A bolygó felszínén lévő növények elkezdenek elpusztulni, egy részük téli álomba merül, de már nem fognak tudni többé felébredni.
T+1 nap (+10 Celsius fok)
A Nap eltűnésével a hőmérséklet néhány fokkal csökken (ahogy ez minden éjjel történik). Azonban a bolygó elegendő hőt tárolt az atmoszférában és az óceánokban ahhoz, hogy egy ideig melegen tartsa. A hőmérsékletcsökkenés kevésbé lesz drasztikus és félelmetes, mint a szinte teljes sötétség beköszönte.
Egy ekkorra a pszichológiai hatás már mindenkire hatással lenne. A Nap eltűnt, és nem fog visszatérni. A pánik és a káosz valószínűleg gyorsabban terjedne, mint a Nap eltűnésének valós következményei.
T+1 hét (-10 Celsius fok)
A legtöbb kisebb növény néhány napon belül elpusztul, a hőmérséklet pedig tovább csökken. A fák azonban évtizedekig is életben maradhatnak. Szörnyű hóviharok söpörnek végig a Földön.
Az átlaghőmérséklet -10 Celsius fokra süllyed - ez néhány területen, főleg télen normális hőmérsékletnek számít, de a 25 Celsius fokos hőmérsékletcsökkenés a bolygó minden pontján érezhető, és az emberek már az első napokban elkezdenek meghalni, főleg a meleg, hideghez nem szokott országokban.
T+1 hónap (-70 Celsius fok)
A viharok végül elülnek, és az időjárás stabilabbá válik a Földön. Azonban a Földön lévő élet nagy része elpusztult, a szárazföldi növények és állatok kihaltak a hidegtől. Az óceánokat vékony jégréteg borítja.
A túlélő embereknek mélyen a föld alá kell menekülniük, vagy a geotermikus források közelében kell menedéket keresniük az óceán fenekén. Az emberek mély bányákban, tengeralattjárókban élhetnek túl. Néhány geotermikus terület, mint Izland és Yellowstone, még egy ideig lakható maradhat az emberek számára.
T+1 év (-200 Celsius fok)
Néhány hónapon belül az egész óceán felszínét vastag jégréteg borítja, de a tengerek teljes befagyása még több ezer évbe telik. A jég alatt továbbra is élnek majd tengeri lények, mivel a jég szigetelőként hat, a Föld magja pedig továbbra is hőt termel. Azonban csak azok az ökoszisztémák maradnak fenn, amelyek nem függnek a napfénytől, azaz kizárólag a mélytengeri élőlények.
T+10-20 év (-220 Celsius fok)
A levegő folyadékká válik, annyira lehűl, hogy a levegőben lévő összes gáz kondenzálódik és fagyott vagy folyékony formában lehull a bolygó felszínére. A légkör lényegében befagy és a Földre zuhan, bolygónkat teljesen kiszolgáltatva a kozmoszban kóborló káros sugárzásoknak. De már nem lesz senki, aki a sugárkárosodást elszenvedné.
Millió évek múlva (-240 Celsius fok)
Még mindig van élet a Földön. A geotermikus forrásokban, az óceánok fenekén élő mikroorganizmusok jól fogják érezni magukat. Ezek a mikroorganizmusok kemoszintézissel nyernek energiát, ez egy olyan folyamat, amely nem függ a napsugárzástól. A hőmérséklet millió évek múlva stabilizálódik -240 °C-on.
Túlélhetnénk a föld alatt?
Lehetséges, hogy néhány száz túlélő a meglévő bányákba költözik a föld alá. Minden hulladékot újra kell hasznosítani, de a csapadék problémája a Nappal együtt eltűnik.
Az élet a föld alatt komfortos, meleg és biztonságos lehet minimális energiafelhasználással. Az energia- és légellátási problémát rövid távon még megoldhatóak lennének.
Az éhezés elkerülése érdekében nagy élelmiszerraktárakat lehetne létesíteni a bányában. A gombák viszonylag könnyen termeszthetők, és gazdaságos táplálékként az étrend jelentős részét képezhetik. Azonban a növények termesztéséhez szükséges fény biztosítása kihívást jelentene. Növények nélkül pedig a legtöbb haszonállat haszontalan.
A túlélők tehát gombát és vitamindrazsékat, idővel pedig laboratóriumban termesztett élesztőt és hasonló termékeket fogyaszthatnának, hogy pótolják az étrend hiányosságait. A legnyilvánvalóbb és legkomolyabb probléma a D-vitamin hiány lenne, mivel a Nap már nem létezik.
