A Csendes-óceán példátlan felmelegedése klímaváltozások egész láncolatát indítja el az egész bolygón.
A 2026-os El Niño lesz a történelem legerősebbje
Úgy tűnik, az éghajlat újabb rekord megdöntésére készül. A Csendes-óceán egyenlítői részén rohamosan erősödik az El Niño, az a természetes ciklus, amely képes szinte az egész bolygó időjárását megváltoztatni. Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán egyenlítői zónájának középső és keleti részén a vízfelszín rendellenesen erősen felmelegszik. Ez a melegedés átrendezi a légköri cirkulációt, ami miatt a megszokott időjárási minták az óceán határain messze túl is felborulnak. A jelenlegi fázis hivatalosan június 11-én kezdődött, de az a sebesség, amellyel az óceán továbbra is hőt halmoz fel, már most aggasztja a klimatológusokat.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímaközpont kutatója kiszámolta, hogy körülbelül 90% az esélye annak, hogy a történelem legerősebb El Niñóját láthatjuk. Ez a következtetés 14 különböző előrejelző rendszer 667 modelljének elemzésén alapul. A Meteorológiai Világszervezet becslése szerint az El Niño már szeptemberre eléri az erős kategóriát, majd átmegy az úgynevezett szuper-El Niño fázisba. A NOAA-nál több mint 80%-ra becsülik annak valószínűségét, hogy az év végére a jelenség nagyon erőssé válik. Ezt a státuszt akkor kapja meg, ha az óceán felszíni hőmérséklete az ellenőrzési zónában több mint két fokkal meghaladja az éghajlati normát.
A tudósok számára továbbra is a Csendes-óceán középső részén található Niño 3.4 régió a legfontosabb tájékozódási pont. Eddig az 1983 januárjában rögzített +2,6 fokos anomáliát tekintették a maximálisnak. A jelenlegi számítások azonban azt mutatják, hogy a csúcs +2,2 és +3 fok között lehet, sőt meg is haladhatja ezt a szintet. A legszélsőségesebb forgatókönyvet az Ausztrál Meteorológiai Hivatal mutatta be, amely szerint a hőmérséklet ebben a zónában elérheti a +3,3 fokot is. Ha az előrejelzés beigazolódik, a jelenlegi El Niño nemcsak megdönti a történelmi rekordot, de legalább a következő nyárig megőrzi hatását a világ időjárására.
Mivel fenyegeti ez a különböző országokat
Az El Niño fő veszélye nemcsak a feltételezett erejében rejlik. Olyan pillanatban fejlődik ki, amikor a Föld már eleve felmelegedett állapotban van. 2024 a műszeres megfigyelések történetének legmelegebb éve volt, és az első, amikor a bolygó átlaghőmérséklete meghaladta az 1,5 fokos küszöböt az iparosodás előtti korszakhoz képest. A Carbon Brief elemzőinek becslései szerint 2026 is a rekordmeleg évek közé fog tartozni, 2027-nek pedig az El Niño jóvoltából minden esélye megvan arra, hogy a lista élére kerüljön.
Az ilyen éghajlati változások mindig kihatnak a mezőgazdaságra. Az 1877-1878-as, hasonló méretű El Niño katasztrofális terméskieséshez és éhínséghez vezetett, amely milliók életét követelte. A modern világ természetesen jobban felkészült az ilyen kihívásokra. A mezőgazdaság időjárástól való függősége azonban nem szűnt meg. Éppen ezért a legnagyobb globális bankok és elemző központok már figyelmeztetnek egy új élelmiszerválság kockázatára. Ráadásul az El Niño következményei egészen 2028-ig elhúzódhatnak, súlyosbítva a Közel-Keleten tapasztalható geopolitikai feszültségek okozta jelenlegi áremelkedést.
A Goldman Sachs számításai szerint a globális élelmiszerár-index közel 16%-kal, az euróövezetben pedig 1,3%-kal emelkedhet. Az olasz UniCredit bank elemzői arra figyelmeztetnek, hogy egyes mezőgazdasági termékek ára 10-50%-kal, az időjárásra legérzékenyebb növényeké pedig 50-100%-kal is emelkedhet.
Milyen lesz az időjárás Európában
Európa számára az új El Niño újabb próbatétel lehet a már zajló éghajlati változások hátterében. Önmagában ez a természetes ciklus nem közvetlen oka a kontinensen tapasztalható hőségnek, de képes befolyásolni a globális légköri cirkulációt és növelni a szélsőséges időjárási forgatókönyvek valószínűségét. Európa pedig ma különösen sebezhető. A kontinens körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó átlagosan, ezért a rendellenes meleg hullámok itt egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Az elmúlt években Európa már megközelítette a szimbolikus +50 fokos határt. A kontinens abszolút hőmérsékleti rekordját 2021. augusztus 11-én állították fel a szicíliai Siracusa városában: +48,8 fokot mértek. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a globális felmelegedés folytatódik, a század második felére Dél-Európa egyes régióiban az ilyen értékek a ritka éghajlati rekordokból rendszeresen visszatérő forgatókönyvvé válhatnak.
Ugyanakkor az El Niño hatása Európára inkább a globális cirkuláció megváltozásán keresztül mutatkozik meg, felborítva az Azori-szigetek és Izland közötti szokásos nyomáskülönbséget – azt a rendszert, amely nagymértékben meghatározza a légáramlatok irányát és a csapadék eloszlását a kontinensen. Ennek eredményeként délen csapadékosabb körülmények várhatók, míg északon száraz és hideg telek fenyegetnek.
