A maguk idejében ezek a találmányok jelentették a technológia abszolút csúcsát.
Húsz évvel ezelőtt, ha egy 15 szólamú polifonikus csengőhangos Samsung telefon lapult a zsebedben, garantáltan te voltál a legmenőbb arc a suliban. A technológia azóta hatalmasat lépett előre, mi pedig alig győzzük kapkodni a fejünket a folyamatos újítások láttán.
Evezzünk most egy kicsit nosztalgikusabb vizekre, és nézzük meg a múlt egykor lenyűgözőnek hitt, de mai szemmel nézve már kifejezetten furcsa, vagy épp megmosolyogtató találmányait!
1. Olvasókerék akár hét könyv egyidejű olvasásához
Mielőtt az emberiség feltalálta volna az e-könyv-olvasókat, a könyvmolyok kénytelenek voltak papíralapú könyveket használni – és fejben tartani, hol is tartottak. Ha többet is olvastak egyszerre, azokat mind nyitva kellett tartaniuk, ráadásul a vaskos kötetekből már három is alig fért el egy átlagos asztalon. Erre a problémára jelentett megoldást a 16. században feltalált, forradalminak számító olvasókerék, amivel akár hét könyvet is kényelmesen nyitva lehetett tartani egyszerre! Ha nem lennének körülötte a könyvespolcok, simán hihetnénk egy középkori kínzóeszköznek vagy egy régi malom alkatrészének.
2. Keskeny nyomtávú alagútvasút
Ez a mókás kinézetű, egyszemélyes vonat egykor a New York-i Holland-alagútban közlekedett. A közlekedési rendőrök arra használták ezeket a kis kocsikat, hogy szinte észrevétlenül figyelhessék az autósok sebességét. Könnyedén utolérték a szabálytalankodókat, és helyben ki is szabták rájuk a bírságot. Ma már jóval szélesebbek és forgalmasabbak az alagutak, a rendet pedig intelligens kamerarendszerek felügyelik. Belegondolni is durva, hogy hány közlekedési rendőr munkáját váltotta ki ez a technológiai váltás.
3. Delahaye 175S Roadster
Ezt az extravagáns luxusautót egyetlen példányban gyártották az 1949-es párizsi autószalonra. Hivalkodó és futurisztikus külseje ellenére a konstrukciója hagyott némi kívánnivalót maga után, de ez nem akadályozta meg Diana Dors brit szexszimbólum egyik tehetős rajongóját abban, hogy megvásárolja ajándékba kedvenc színésznőjének. A híres filmsztár – akinek arca még a Beatles híres, Sgt. Pepper’s albumának borítóján is feltűnik – büszkén parádézott a különleges járgánnyal. Manapság, amikor egy Tesla másodpercek alatt gyorsul százra és az áramvonalas dizájn a megbízhatósággal párosul, ez a csicsás Roadster már inkább tűnik egy rajzfilm kellékének, mintsem komoly sportautónak.
4. Robo-Vac, az első önjáró porszívó
1959-ben, a hidegháború csúcsán az Egyesült Államok a moszkvai nemzetközi kiállításon valósággal elkápráztatta a Szovjetuniót az úgynevezett „jövő konyhájával”. Bár évtizedekkel később kiderült, hogy a lenyűgöző bemutató során rengeteg trükköt (például rejtett karokat és tükröket) alkalmaztak az illúzió megteremtéséhez, maga a Whirlpool által megálmodott, dizájnjában egy miniatűr Cadillac-re hajazó Robo-Vac porszívó koncepciója zseniális volt. Mai szemmel nézve pedig egyenesen imádni való!
5. Philco Predicta televízió
Ez a furcsa, letisztult formájú tévé igazi forradalmat jelentett a maga idejében. A mérnökök úgy alkották meg, hogy a méretes elektronikát nem a képernyő mögé, hanem egy külön dobozba rejtették, így a készülék sokkal kompaktabb lett, a képernyője pedig forgatható volt. Extra újításként már egy vezeték nélküli távirányítót is adtak hozzá! A futurisztikus modellt 1958-ban dobták piacra, de az áttörés elmaradt, és a gyártó cég rövidesen csődbe is ment. Bár a Philco elbukott, az idő őket igazolta: a vékony képernyős, távirányítós tévék koncepciója évtizedekkel később valósággá vált.
6. Az „Öreg úriember”
Nem, ez nem egy túlgondolt halloweeni jelmez, hanem a világ legrégebbi fennmaradt búvárruhája, egyenesen az 1860-as évekből! A vízzáró öltözéket egyáltalán nem hobbicélokra, hanem a hajók hajótestén keletkezett sérülések víz alatti ellenőrzésére használták, így megspórolva a drága szárazdokkolást. Ma a finnországi raahei múzeumban őrzik, mivel feltételezhetően abban a régióban is készítették – erre utalnak a tradicionális finn csizmákra és kesztyűkre hajazó megoldásai. A borjúbőrből készült, kátránnyal vízhatlanná tett „Öreg úriember” ugyan ormótlannak tűnik a mai, áramvonalas neoprén ruhákhoz képest, de a korában igazi technológiai csodának számított.
7. A Motorola első hordozható rádiótelefonja
Ezen az ikonikus fotón a Motorola alelnöke, Martin Cooper mutatja be a világnak az első igazi mobiltelefont 1973-ban. A vezetékes készülékekhez és a nyilvános fülkékhez képest ez már önmagában felért egy varázslattal, bár mai szemmel nézve a „féltégla” méretű, méregdrága és rendkívül nehéz készülék inkább megmosolyogtató. Érdekes belegondolni, hogy bár a mobiltelefonok az évtizedek során egyre csak zsugorodtak, az utóbbi években – a nagykijelzős okostelefonok térhódításával – a trend megfordult. Ma már ott tartunk, hogy a csúcsmodellek lassan be sem férnek kényelmesen a zsebünkbe.
8. A Schienenzeppelin, avagy a sínzeppelin
A 20. század eleje a merész technológiai kísérletezések aranykora volt. Ennek a korszaknak az egyik legfurcsább szüleménye a sínzeppelin volt, ami gyakorlatilag egy síneken guruló léghajóra hasonlított. A futurisztikus jármű alumíniumvázra feszített vászonborítással készült, és akár 40 utast is képes volt szállítani. A meghajtásról a vonat hátuljában kapott helyet foglaló hatalmas repülőgép-légcsavar és egy benzinmotor gondoskodott. Bár ez volt a világ első vasúti járműve, amely 1931-ben túllépte a hihetetlennek számító 230 km/órás sebességet, végül sosem került sorozatgyártásba. A nyíltan forgó légcsavar életveszélyes volt a peronokon várakozó utasokra, a vászonborítás és a benzinmotor kombinációja felért egy ketyegő bombával, a meredekebb emelkedőkön pedig a hajtás egyszerűen erőtlennek bizonyult.
9. A stockholmi telefontorony
Az 1880-as években a svéd főváros igazi technológiai nagyhatalomnak számított: ezer lakosra 22 telefonkészülék jutott! Ezzel szemben akkoriban Berlinben, Londonban és Párizsban ez az arány a lakosság töredékét, még a 0,3%-ot sem érte el. A gombamód szaporodó, kusza hálózat összefogására 1887-ben felépítették a képen látható gigantikus stockholmi telefontornyot (Telefontornet). A város fölé magasodó építménybe több mint ötezer telefonvonal futott be. Bár a vezetékhálózat föld alá vitelével a torony viszonylag hamar elvesztette eredeti funkcióját, a stockholmiak sokáig ragaszkodtak hozzá, és egyfajta svéd Eiffel-toronyként tekintettek rá. Sajnos egy 1952-es tűzvész olyan súlyosan megrongálta az ikonikus épületet, hogy a rákövetkező évben végleg le kellett bontani.
10. Az első „vékony” televízió koncepciója
1961 nyarán Illinois-ban a megdöbbent közönségnek bemutattak egy mindössze tíz centiméter vastag tévéképernyőt, melyhez egy beépített, időzítős műsorrögzítő is tartozott. Azonban van egy apró bökkenő: az akkori technológia, legfőképp a méretes katódsugárcsövek miatt fizikai képtelenség volt ilyen lapos képernyőt gyártani. A fotón szereplő készülék tehát nem más, mint egy ügyes látványmodell, amelynek célja pusztán a figyelemfelkeltés és a vállalat jövőorientáltságának demonstrálása volt. Bár a lapostévé ötlete több évtizeddel megelőzte a korát, a hatalmas, orsós magnóra hasonlító felvevőegység mai szemmel nézve kifejezetten komikusan hat.
11. Benzines görkorcsolya
A fotó tökéletesen megragadja a korszak őrült innovációs szellemét: egy férfi éppen gondosan tankolja a benzines görkorcsolyáit az 1960-as évek elején, Kaliforniában. Ezeket a furcsa szerkezeteket a mai segway-ek és hoverboardok távoli elődeinek is tekinthetjük. Bár az első motoros korcsolyák már 1912-ben megjelentek, fél évszázaddal később egy egy lóerős benzinmotorral, léghűtéses rendszerrel és kézi gázkarral fejlesztették tovább őket. A viselőjük hátán egy komplett hátizsákszerű tank biztosította az üzemanyagot, ami jócskán megnehezítette a szabad mozgást. Ma is léteznek motorizált görkorcsolyák, de azok természetesen már kisméretű, cipőbe épített akkumulátorokkal és csendes villanymotorokkal működnek.
12. Az FBI gigantikus ujjlenyomat-archívuma
Nem, a képen nem egy nemzeti könyvtárat látunk, hanem az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ujjlenyomat-archívumát 1944-ből! A számítógépes rendszerek és biometrikus szoftverek megjelenése előtt az ujjlenyomatok rendszerezését és összehasonlítását teljesen manuálisan, hihetetlenül lassú emberi munkával végezték. Először a főbb mintázatok (ívek, hurkok) alapján hatalmas kategóriákba sorolták őket, majd ezeken belül keresték meg az apró egyezéseket. Bár az ujjlenyomatokat a köztudat 100%-ban egyedinek tartja, ezt az elméletet a kutatóknak eddig tudományosan sem cáfolni, sem minden kétséget kizáróan bizonyítani nem sikerült. Manapság a digitális rendszerek a másodperc töredéke alatt pörgetik át a hatalmas adatbázisokat egy-egy egyezésért kutatva.
13. A furcsa egykerekű motorkerékpár
A monocikli (angolul monowheel) egy olyan furcsa egykerekű jármű, amelyben a vezető magában a kerékben foglal helyet. Az első ilyen emberhajtású szerkezetek ábrázolásai 136 évre nyúlnak vissza, majd az 1920-as évek környékén benzinmotorral is felszerelték őket. Az elmúlt száz évben ilyen eszközök tucatjait szabadalmaztatták – az egyiket látjuk ezen a képen. Ennek a „belső vezetős” motorkerékpárnak azonban volt két hatalmas ellensége: a tehetetlenség és a gravitáció. Hirtelen fékezésnél a vezető könnyedén átpördült a saját tengelye körül (mint egy mókus a kerékben), a kanyarokban pedig a jármű folyton fel akart borulni. A múlt század közepén hatalmas, széles gumijú kerekekkel próbálták kiküszöbölni a stabilitási gondokat, de a Dynosphere néven ismert monstrumokat alig lehetett irányítani.
A 21. századra szerencsére az ipar is belátta, hogy a kerék belsejében való utazás több problémát vet fel, mint amennyit megold. Ma már az egykerekű elektromos eszközök (például az uniciklik) úgy épülnek fel, hogy a felhasználó a kerék felett vagy mellett áll, a stabilitásról pedig kifinomult szenzorok gondoskodnak.
14. Az orgonenergia-akkumulátor
A képen Wilhelm Reich osztrák–amerikai pszichiáter és pszichoanalitikus által tervezett speciális orgonenergia-akkumulátor (ORAC) látható az 1950-es évekből.
Reich meggyőződése volt, hogy felfedezett egy univerzális életerőt, amelyet „orgonenergiának” nevezett el. Hogy ezt az energiát befogja és a páciensei hasznára fordítsa, megalkotta ezt a fémmel bélelt fadobozt. Reich váltig állította, hogy ha az ember hosszabb időt tölt el a szerkezet belsejében koncentrálódó energiatérben, az drasztikusan javítja az egészséget, felpörgeti a libidót, sőt, akár a rákos megbetegedéseket és a mentális zavarokat is képes maradéktalanul gyógyítani.
A tudományos közösség finoman szólva is szkeptikusan fogadta a „csodadobozt”, és Reich elméletét egyöntetűen áltudományosnak bélyegezték. A vita annyira elfajult, hogy az 1950-es évek végén az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) bíróság elé citálta Reichet illegális gyógyászati eszközök árusítása miatt. A szerkezeteket és a dokumentációkat megsemmisítették, Wilhelm Reich pedig 1957-ben börtönbe került, ahonnan sosem szabadult ki – még abban az évben, 1957 novemberében elhunyt a rácsok mögött.
