Mely országokba nem ajánlott nyaralni menni a szép nőknek, ha nem akarnak bajba keveredni? Részletesen elmesélem

Az utazás remek módja annak, hogy felfedezzük a hatalmas világunk csodáit és szépségeit. Azonban, nyugodtan mondhatjuk, hogy létezik egy egész lista olyan országokról, ahová a gyengébbik nem képviselőinek nyaralás vagy letelepedés céljából egyszerűen nem ajánlott elindulniuk. Különösen nem egyedül.

Ráadásul nem is feltétlenül az apróbb csínytevések, csalók vagy zsebtolvajok miatt. Az okok sokkal komolyabbak is lehetnek. Ma elmondom, melyek ezek az országok és miért.

Afrika egykor egyik legbiztonságosabb országában az apartheid 1990-es évek eleji eltörlése után a bűnözés mélyrepülésébe zuhant. Mindezt azért, mert sok helyi fiatal meglehetősen szegény, de rendkívül forrófejű. Mivel pedig a folyamatos elfoglaltság hiánya miatt unatkoznak, nem igazán szeretnek elszalasztani egyetlen hölgyet sem, akit észrevesznek.

A helyi utcai bandák éppúgy támadnak a saját sötétbőrű honfitársaikra, mint a helyi afrikáner-búr közösség fehér hölgyeire. Nem maradnak ki a sorból a Dél-afrikai Köztársaság nagyvárosainak utcáin magányosan közlekedő turisták sem. Főleg, hogy a haragjukat épp egy fehér hölgyön levezetni – számukra olyan dolog, amivel később még az unokáiknak is dicsekedhetnek majd.

Összességében a Dél-Afrikai Köztársaságban évente 70-100 nő tűnik el nyomtalanul. A helyi rendőrség tehetetlenségében pedig csak széttárja a kezét.

Indiát általában az élénk színek és egzotikus szokások ősi országaként mutatják be. Eközben elfelejtik, hogy az országban szörnyű demográfiai egyensúlyhiány uralkodik. A helyi "macsóknak" pedig katasztrofálisan hiányzik a gyengébbik nem figyelme.

Ezért az indiai daliás fiatalok fokozott érdeklődést mutatnak a turisták iránt is. Gyakran csak szemérmetlenül figyelik a fehérbőrű vendégeket, például a helyi Goa strandjain. De alkalomadtán megpróbálják lefotózni, megérinteni, vagy tolakodó módon ismerkedni velük. Vagy még rosszabbat tenni. A magányos hölgyek elleni csoportos támadások Indiában már régóta kialakult normának számítanak.

Ebben a könnyen elérhető, gyengébbik nemben rendkívül gazdag dél-amerikai országban egy világos bőrű turista valószínűleg nem lesz kitéve fokozott szexuális figyelemnek. Még a legkihívóbban öltözött sem. De a nyomornegyedek, a favellák piszkos utcáin magányosan bolyongó külföldi nő szinte garantáltan megismerkedik a helyi bűnözéssel, amely rendkívül vágyik arra, hogy megszerezze a tulajdonát: pénzét, fényképezőgépét és így tovább.

Itt, a nyugati félteke üdülőparadicsomában a turistákat szintén nem a beleegyezés nélküli alkalmi szex fenyegeti. Hanem inkább a kifejezetten a gyengébbik nemre szakosodott csalók és banditák egész csoportjai. Egészen az expressz-emberrablásig, amikor a szerencsétlent becsalják egy buszba, ahol beépített utasok ülnek. Aztán pedig teljesen kifosztják. Vagy egyáltalán nem hajlandóak váltságdíj nélkül hazaengedni.

Mexikó mint olyan, nem kifejezetten a nők számára veszélyes. Inkább általában az egyedül utazók számára. Ugyanis ezt a csodálatos országot a hatalmas drogkartellek közötti számtalan bűnözői leszámolás vírusa fertőzte meg. Az utcai lövöldözésbe való keveredés esélye egy Mexikóban egyedül utazó nő számára meglehetősen nagy. Mivel a banditák a lövöldözés közben gyakran éppen a gyengébbik nemet részesítik előnyben pajzsként: érthető okokból.

India nyugati iszlám szomszédja és ellensége sem kevésbé híres a rossz szokásairól – igaz, már muszlim módon. Itt a helyi férfiak szintén hölgyhiányban szenvednek. Ezért az utcán észrevett magányos fehér turistával szemben fokozott érdeklődést képesek mutatni, függetlenül attól, hogy az illető hölgy mit akar.

Mindemellett Pakisztán jelentős része alig ellenőrzött hegyvidék, a tálibok menedéke. Ahol egy óvatlan szépségnek nagyon könnyű örökre eltűnnie.

Biztos vagyok benne, hogy erről nem is kell sokat beszélni. Az 1990-es évek eleje óta ezt az afrikai országot folyamatos polgárháború sújtja, amely hol alábbhagy, hol újra fellángol. Szomália gondosan fel van osztva a hadurak befolyási övezetei között. És pontosan tudni, hogy hol milyen törvények és milyen saría van érvényben – néha még a helyieknek is kemény feladat.

Szóval az a fehér bőrű szépség, aki megkockáztatja, hogy túrázni induljon a szomáliai pusztákon, könnyen azt kockáztatja, hogy valamelyik helyi hárem soraiba kerüljön. És ez még a jobbik eset.

A Magreb csodálatos keleti meséje is rejthet veszélyeket a szerencsétlen egyedül utazó számára. Ugyanis, mint szinte minden észak-afrikai arab államban, a férfiak itt egyszerűen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az utcákon magányosan bolyongó, esetenként hiányos öltözetű fehér vendégeket lássanak.

A legenyhébb dolog, amit egy egyedül utazó turista itt kaphat: a híres arab szokás, a taharus. Vagy egyszerűbben szólva, egy akaratlan ismerkedés egy nagy csoport férfival az utcán.