A sufni és a málha talán még ismerősen cseng, de vajon tudod, mi a grádics, a lajbi vagy a dikó? Tedd próbára a szókincsedet 12 régi, régies és tájnyelvi magyar szóval!
b_513 perce
Beszéled még a régiek nyelvét? 12 magyar szó, amely ma sokakat zavarba hoz
1.
A barkácsolók birodalma is lehet. Mit nevezünk „sufninak”?
Kisebb fészert vagy tárolót
A sufni egyszerű, kisebb melléképület, fészer vagy tároló; a köznyelvben barkácsműhelyre is használjuk.
2.
Mit jelent a régies „mível” ige?
Dolgozik, cselekszik vagy megmunkál valamit
A „mível” a mai „művel” régebbi alakja: azt jelenthette, hogy tesz, cselekszik, dolgozik vagy valamit megmunkál.
3.
Mit jelez leggyakrabban a „nesze” szó, amikor valaki átnyújt valamit?
Itt van, fogd meg!
A „nesze” kínáló-átadó szó: nagyjából azt jelenti, hogy „itt van, fogd meg” vagy „vedd el”.
4.
A hagyományos falusi szóhasználatban kit szólítottak „komámasszonynak”?
A gyermek keresztanyját, illetve a női komát
A komaasszony vagy komámasszony a női keresztszülő, illetve a komasági kapcsolatban álló asszony megszólítása volt; a gyermek szülei és keresztszülei is így szólíthatták egymást.
5.
Ha valaki azt mondta: „A teringettét!”, általában mit fejezett ki?
Meglepetést, bosszúságot vagy enyhébb indulatot
A „teringettét” enyhébb, eufemisztikus felkiáltás: meglepetést, bosszúságot vagy indulatot fejezhetett ki durva káromkodás nélkül.
6.
Melyik feladat tartozott hagyományosan a kántorhoz?
A templomi ének vezetése, gyakran orgonálással
A kántor a templomi, liturgikus ének vezetője volt, és sok helyen az orgonán is ő játszott.
7.
Mit nevezünk „málhának”?
Szállított terhet, csomagot vagy úti poggyászt
A málha összecsomagolt teher vagy poggyász, amelyet ember, állat vagy jármű szállít; innen ered a „málhás állat” és a „málhazsák” kifejezés is.
8.
Mi történik, amikor valaki „szotyolázik”?
Napraforgómagot bontogat és eszeget
A szotyola a napraforgómag bizalmas neve; aki szotyolázik, az a magokat bontogatja és eszegeti.
9.
Kinek adott szállást vagy őrhelyet a csőszház?
A vetést és a földeket őrző csősznek
A csősz mezőőr volt: a vetést, a termést, a szőlőt vagy a gyümölcsöst őrizte. A csőszház az ő kinti tartózkodási helye lehetett.
10.
Ha egy régi szövegben valaki „felhágott a grádicson”, min ment felfelé?
Lépcsőn
A grádics, illetve garádics régi és tájnyelvi szó: lépcsőt vagy lépcsőfokot jelent.
11.
Melyik ruhadarab régies, népies neve a „lajbi”?
Mellény
A lajbi több vidéken a falusi viselethez tartozó, gyakran posztóból készült mellény vagy ujjatlan felsőruha neve volt.
12.
Mire feküdhetett le az, akinek csak egy „dikó” jutott?
Egyszerű ágyra vagy fekhelyre
A dikó egyszerű felépítésű ágy vagy fekhely volt, amelyet a magyar nyelvterület több vidékén is ezen a néven ismertek.
A régiek most kifogtak rajtad
Ezek a szavak már ritkán kerülnek elő a mindennapokban, így nincs min csodálkozni. Olvasd el a magyarázatokat, és próbáld újra – legközelebb a grádics és a lajbi sem téveszt meg!
Már ismerősen cseng néhány szó
A hétköznapibb kifejezéseket felismerted, a ritkább tájszavak azonban még megtréfáltak. A magyarázatok után a következő körben jóval több pontod lehet.
Jól érted a régiek beszédét
A legtöbb kifejezést helyesen fejtetted meg, vagyis biztos érzéked van a régi és tájnyelvi szavakhoz. Néhány különlegesség maradt csak a rostán.
Valóságos élő szótár vagy
A grádics, a lajbi és a dikó sem hozott zavarba. Kiválóan ismered a magyar nyelv régebbi és tájnyelvi rétegeit!
