Az 1960-as évek végén a kanadai hatóságok biztosak voltak benne: Montréal hamarosan a világ legfontosabb légi közlekedési csomópontjává válik.
A város gombamód nőtt, javában készült az 1976-os olimpiára, a régi Dorval repülőtér pedig már repedezett az utasforgalom súlya alatt. Ekkor támadt a tisztviselőknek az ötletük: építsenek egy szupercsomópontot, amely idővel teljesen eltünteti a régi repülőteret a légiközlekedési térképről.
A grandiózus építkezéshez a Montréaltól 40 km-re fekvő Mirabel környékét választották, a projekt léptéke pedig egyszerűen kozmikus volt: az állam 39 000 hektárnyi földet vett el a repülőtér okán, ami egy tisztességes méretű nagyváros területével vetekszik. Területét tekintve Mirabel azonnal a bolygó legnagyobb repülőterévé vált.
A világ legnagyobb repülőtere már a megnyitás előtt problémássá vált
A szalagot 1975. október 4-én vágták át, de már az első hónapokban kiderült: a papíron bemutatott gyönyörű prezentáció és a valóság két teljesen különböző dolog.
A hatóságok fő baklövése az volt, hogy féltek teljesen bezárni a régi Dorvalt. Ennek eredményeként a logisztikát kettévágták: minden nemzetközi járatot erőszakkal az új Mirabelbe tereltek, míg a belföldi útvonalakat és az USA-ba irányuló járatokat a régi helyen hagyták. Az utasok számára igazi pokol kezdődött: képzeld el, hogy Párizsból megérkezel Mirabelbe, de át kell szállnod egy Vancouverbe tartó belföldi járatra. A kényelmes, egy terminálon belüli átszállás helyett buszra kell szállnod, és át kell küzdened magad a városon átívelő dugókon, hogy elérd a másik repülőteret.
A helyzetet egy gyorsvasút menthette volna meg, amelyet a tisztviselők esküdözve ígértek a megnyitóra, de ez a projekt végül a fiókban maradt. Ennek eredményeként az emberek egy ultramodern állomást kaptak, amelynek megközelítése hosszú, drága és kényelmetlen volt.
Az építkezés kedvéért emberek ezreit telepítették ki
Még mielőtt az első repülőgép leszállt volna a kifutópályán, Mirabel egy hangos társadalmi botrányba keveredett. A hatalmas terület beépítése érdekében az állam könyörtelenül felszámolt több ezer gazdaságot. Az embereket olyan termékeny földekről telepítették ki, amelyeken az őseik évszázadok óta éltek.
A legcinikusabb az volt, hogy évekkel később kiderült: a repülőtérnek a hatalmas terület nagy részére egyáltalán nem volt szüksége. Québec kormánya megpróbált visszakozni, és visszaadta a telkek egy részét az egykori tulajdonosoknak, de a hírnevet már nem lehetett megmenteni – a helyiek számára Mirabel örökre a bürokratikus önkény és a hibás tervezés szimbólumává vált.
Miért nem váltak valóra a grandiózus előrejelzések
A projekt alkotói szentül hitték, hogy a turisták száma örökké nőni fog, de a repülés története hirtelen teljesen más forgatókönyv szerint alakult. Mirabel számára a legnagyobb akadályt a repülőgépgyártás technikai forradalma jelentette. Az új, nagy hatótávolságú utasszállítók megtanultak köztes leszállás nélkül átrepülni az Atlanti-óceánt, így Montréal egy pillanat alatt elvesztette kulcsfontosságú üzemanyag-feltöltő állomás státuszát Európa és Amerika között.
Ráadásul Toronto átvette Kanada fő gazdasági központjának szerepét – minden nagyvállalat a repülőjáratokkal együtt oda költözött.
Fénykorában az óriási Mirabel évente kevesebb, mint hárommillió embert fogadott! Felismerve, hogy a projekt kudarcba fullad, a hatóságok visszavonták a régi Dorval bezárását, 1997-ben pedig lassan elkezdték visszaterelni a nemzetközi járatokat Mirabelből a városba.
Az utolsó utas elrepült, a repülőtér pedig forgatási helyszínné vált
2004. október 31-én szállt fel az utolsó menetrend szerinti utasszállító gép Mirabelből. A repülőtér mint utasforgalmi csomópont hivatalosan meghalt.
A hatalmas, üres, dizájner galériákkal teli épület azonban váratlanul megtetszett a hollywoodi főnököknek, és a terminál hatalmas forgatási helyszínné változott. Steven Spielberg itt forgatta híres, Terminál című filmjét Tom Hanksszel: az üres kanadai Mirabel egy időre magára öltötte a nyüzsgő New York-i JFK repülőtér szerepét.
Mi maradt a repülőtérből ma
Az évek teltek, és a hatalmas kísértetépület konzerválása milliókat emésztett fel a költségvetésből. 2014-ben a hatóságok elismerték a vereséget, és lebontották az utasterminált. Két évvel később már nyoma sem maradt.
Mindazonáltal Mirabelt nem törölték el teljesen a föld színéről. Ma a kifutópályái teljes kapacitással működnek, de kizárólag a teherszállítás okán – olyan repülőgépgyártó óriások telepedtek itt meg, mint az Airbus és a Bombardier, amelyek itt szerelik össze és tesztelik repülőgépeiket. Az üres aszfaltmezők egy részét pedig az autóversenyzők vették birtokba pályanapok és sportautó-tesztek céljából.
