Miért sötétedik el a szemem, amikor hirtelen felállok, és ez veszélyes?

Nézzük meg, mi történik pontosan, és mikor indokolt orvoshoz fordulni.

A mechanizmus megértéséhez egy percnyi élettanra van szükség.

Amikor fekszel vagy ülsz, a vér egyenletesen oszlik el az egész testben. Abban a pillanatban, amikor hirtelen felállsz, a gravitáció hatására körülbelül 300–800 ml vér áramlik lefelé, a lábakba és a hasüregbe. A felsőtestben, különösen az agyban, a vérnyomás egy másodperc töredékére leesik.

Normális esetben a szervezet azonnal reagál. A vegetatív idegrendszer parancsot ad az erek összehúzódására és a szív gyorsítására. A vérnyomás hamarabb helyreáll, mint ahogy észrevennéd. Ezek a mechanizmusok gyorsabban állítják helyre a vérnyomást, mint ahogy pislognál.

Ha a reakció akár egy másodpercet is késik, az agy egy pillanatra nem kap elegendő vért és oxigént. Ilyenkor sötétedik el a látás, jelentkezik szédülés, fülzúgás és lábgyengeség. Néhány másodperc múlva helyreáll a vérkeringés, és minden elmúlik.

Ezt a jelenséget ortosztatikus hipotenziónak (vagy poszturális hipotóniának) nevezik: a vérnyomás rövid távú csökkenése a testhelyzet megváltoztatásakor.

Egyetlen epizód nem ok a pánikra. Különösen, ha van rá érthető magyarázat.

Kiszáradás. Hőségben, intenzív fizikai terhelés után, vagy elégtelen folyadékbevitel esetén a keringő vér térfogata csökken, és a testhelyzet változásához való alkalmazkodás lelassul.

Hosszú ideig tartó egy helyben maradás. Ha sokáig ültél vagy feküdtél, a test alsó részében lelassul a vérkeringés. A hirtelen felállás váratlanul éri az ereket.

Éhség. Hosszabb étkezési szünet után a vérnyomás kissé alacsonyabb lehet. Ez felerősíti az ortosztatikus reakciót.

Forró időjárás. Hőségben az erek kitágulnak, így az alkalmazkodási tartalék kisebb.

Kamaszkor. A serdülőkori hormonális változásokat gyakran kíséri átmeneti vérnyomás-ingadozás. Ugyanez előfordulhat a változókorban és a terhesség alatt is: a hormonális változások megzavarhatják az idegrendszer összehangolt működését.

Mindezekben az esetekben a látás elsötétülése egyszeri, rövid ideig tartó, és nem jár eszméletvesztéssel vagy más tünetekkel. Magától elmúlik.

Más a helyzet, ha ez rendszeresen történik. A krónikus ortosztatikus hipotenzió az esetek többségében neurológiai, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség vagy gyógyszerszedés hátterében alakul ki.

Íme azok az állapotok, amelyek leggyakrabban a felálláskor jelentkező rendszeres látáselsötétülés mögött állnak:

Artériás hipotenzió (alacsony vérnyomás). Ha az alap vérnyomás nem magas, a felálláskor bekövetkező további csökkenés élesebben érezhető. Jellemző az alacsony vérnyomású, vékony testalkatú emberekre.

Vérszegénység. Hemoglobinhiány esetén a vér rosszabbul szállítja az oxigént. Az agy egyébként is kevesebb oxigént kap a szükségesnél, így a felálláskor bekövetkező bármilyen további vérellátás-csökkenés azonnal érezhető. Ebben az esetben sokkal könnyebb felborítani a működő rendszer egyensúlyát.

Cukorbetegség. Cukorbetegség esetén gyakran szenved a vegetatív idegrendszer – ugyanaz, amelynek azonnal reagálnia kellene a testhelyzet változására. Neuropátia esetén ez a reakció lelassul. Az ortosztatikus hipotenzió a diabéteszes neuropátia egyik korai jele.

Szívbetegségek. Aritmiák, szívelégtelenség, aortabillentyű-szűkület – mindez rontja a szív azon képességét, hogy gyorsan növelje a vérkibocsátást, amikor arra szükség van.

Parkinson-kór és egyéb neurodegeneratív betegségek. Ezeknél a betegségeknél a vegetatív idegrendszer korán károsodik, és az ortosztatikus hipotenzió gyakran az egyik első észrevehető tünet.

Gyógyszerek. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott ok. Az ortosztatikus instabilitás jellemző azokra a betegekre, akik hosszú ideig alfa- és béta-blokkolókat, bizonyos vérnyomáscsökkentőket, antidepresszánsokat vagy vízhajtókat szednek. Ha a látás elsötétülése egy új gyógyszer szedésének megkezdése után jelentkezett, ez fontos információ az orvos számára.

Ez a rész azoknak szól, akik idős szüleikről gondoskodnak, vagy maguk is idősebb korban vannak.

Idős embereknél az ortosztatikus hipotenzió lényegesen gyakrabban fordul elő. Ennek több oka is van: az életkor előrehaladtával az érfalak elveszítik rugalmasságukat, a reflexreakciók lelassulnak, és a szedett gyógyszerek listája gyakran hosszú.

A probléma komolysága a következő: az ortosztatikus hipotenzió az idősek összes ájulásának körülbelül egyharmadáért felelős. Az ájulás felálláskor pedig esést jelent. Az esés pedig combnyaktörést okozhat. Ez nem elvont kockázat, hanem egy közvetlen ok-okozati láncolat, amelyet a geriáterek jól ismernek.

Ezenkívül az ortosztatikus hipotenzióban szenvedő betegeknél 32%-kal nő az isémiás szívbetegség, és 19%-kal az akut agyi keringési zavarok kockázata.

Érdemes háziorvoshoz vagy neurológushoz fordulni, ha:

• A felálláskor jelentkező látáselsötétülés rendszeresen – hetente többször vagy gyakrabban – fordul elő
• Ehhez szédülés, fülzúgás, gyengeség társul – különösen, ha ezek a tünetek fokozódnak
• Ájulás történt felálláskor – akár egyszer is
• A tünetek egy új gyógyszer szedésének megkezdése után jelentkeztek
• Cukorbetegségben, szívbetegségben vagy Parkinson-kórban szenvedsz
• Az elsötétülést mellkasi fájdalom, erős szívdobogás vagy szívritmuszavar kíséri
• Egy veled élő idős családtag rendszeresen tapasztal szédülést felálláskor – ez kivizsgálást igényel az esések megelőzése érdekében

Az orvos általában az egyszerűbb vizsgálattal kezdi: megméri a vérnyomást fekvő helyzetben, majd közvetlenül felállás után. A szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-es vagy annál nagyobb csökkenése 1–3 perccel a felállás után már az ortosztatikus hipotenzió diagnosztikai kritériuma.

A további vizsgálat a feltételezett októl függ: teljes vérkép (a vérszegénység kizárására), vércukorszint, EKG, Holter-monitorozás, neurológus vagy kardiológus konzultációja.

Ha ez csak ritkán fordul elő, és az orvosnak nincsenek aggályai, néhány egyszerű szabály csökkentheti az epizódok gyakoriságát.

Lassan állj fel. Banálisan hangzik, de ez a leghatékonyabb. Először ülj le, várj néhány másodpercet, majd állj fel. Ezek a másodpercek általában elegendőek ahhoz, hogy az erek alkalmazkodni tudjanak.

Igyál elegendő vizet. A megfelelő folyadékmennyiség fenntartja a normális keringő vérmennyiséget. Különösen fontos forró időben.

Ne állj fel hirtelen hosszas fekvés után. Ha sokáig kellett feküdnöd, először ülj le az ágy szélére.

Kompressziós harisnya. A rugalmas harisnyák vagy zoknik csökkentik a vér alsó végtagokban való felhalmozódását és mérséklik az ortosztatikus reakciót. Különösen ajánlott időseknek és azoknak, akik kénytelenek sokat feküdni.

Kis mennyiségű só. Hipotónia esetén az étrendben lévő só kis mértékű növelése segít megtartani a folyadékot és emelni a vérnyomást – de csak orvosi javaslatra, magas vérnyomás esetén tilos.

A hirtelen felálláskor jelentkező látáselsötétülés nagyon gyakori jelenség, és az esetek többségében nem veszélyes. Egy egyszeri epizód hőségben vagy hosszas fekvés után nem ok az aggodalomra.

De a rendszeres ismétlődés, különösen idős embereknél vagy társbetegségek esetén, olyan jel, amely kivizsgálást érdemel. Néha kezelhető állapotok állnak a tünet mögött. Néha pedig elég csak lassabban felállni.