Legyünk őszinték: a párkapcsolatok kérdésében mi, férfiak, gyakran kissé... egyszerűen gondolkodunk. Így minden új ismerőst gyakran a két tábor egyikébe sorolunk. Az elsőbe kerülnek a szépségek, akiket vonzónak találunk, és akikkel intimitásról álmodozunk. A másodikba kerülnek a többiek, akik nem váltanak ki ilyen szikrát.
Az ilyen válogatás következményei meglehetősen kiszámíthatóak. Egy minket megfogó szépségért fáradhatatlan lovagokká válunk: őrültségeket teszünk, bekapcsoljuk az „alfahím” üzemmódot, és szó nélkül elviseljük a kifogásokat („tudod, jó vagy, de még nem állok készen egy kapcsolatra”). A cél szentesíti az eszközt, ha az intimitás esélye a tét.
A barátzónába sorolt lányokkal rövidre zárjuk a dolgot. Legjobb esetben megelégszünk a baráti kapcsolattal. Ha társkeresőn találkozunk egy ilyen egyszerű lánnyal, valószínűleg még írni sem fogunk neki. És ha mégis adunk neki egy esélyt, a kommunikációnk sokkal egyszerűbb lesz, azok nélkül a gesztusok nélkül, amelyeket gyakran egy feltűnően csinos nő kedvéért teszünk.
A legviccesebb az, hogy ma már egy nőnek pofonegyszerű bekerülnie a „szépségek” kategóriájába, mert a férfiak mércéje gyakran valahol a mélyben van. Egyszer ránéztem egy nagyon átlagos külsejű nő profiljára, akinek mindössze egy, körülbelül 2005-ben telefonnal készült fotója volt. Még alatta is olyan hozzászólások álltak, mint: „szépségem, gyönyörű vagy, írj nekem!!!”
De ennek az éremnek van egy sötét oldala is. Az a tény, hogy mi magunk duzzasztjuk fel bármelyik többé-kevésbé szimpatikus nő egóját a figyelem áradatával, katasztrofális következményekhez vezetett számunkra.
Férfi gyengeség a tetszetős nővel való kommunikációban
Amint egy srácban fellángol a vágy, hogy közelebb kerüljön egy „vonzó” ismerőséhez, a nő ezt azonnal leolvassa megváltozott viselkedéséből. Ettől kezdve ő irányítja a kapcsolat dinamikáját. Mindenféle fortélyhoz folyamodik: például mesterségesen távolságot tart, hogy a férfi minél többet fektessen bele. A logika még érthető is: miért mondana le önként az ingyenes éttermi vacsorákról, ajándékokról és más előnyökről?
Ezzel párhuzamosan a nő fejében elindul egy pragmatikus számológép. Hidegvérrel mérlegeli az összes előnyt és hátrányt:
- Érdemes-e egyáltalán új szintre emelni a kommunikációt?
- Ha igen, akkor mikor a legkifizetődőbb ezt megtenni?
- Nem körvonalazódik-e a láthatáron egy ígéretesebb jelölt?
A férfi ebben a játékban totális engedményekbe csúszik, amelyekre soha az életben nem menne bele egy kevésbé szimpatikus ismerős kedvéért. Könnyedén lemond fontos teendőket, csak hogy mindig elérhető maradjon. Ráadásul nem is vár viszonzást, egyszerűen csak hisz abban, hogy megköszönik neki ezeket az áldozatokat.
A kevésbé „különleges” nőkkel való kommunikációban viszont teljesen természetesen viselkedik, és nem feledkezik meg önmagáról.
Ez az egyensúlytalanság törvényszerű végkifejlethez vezet: a nő pofátlankodni kezd. Az étvágya nő, hiszen pontosan tudja, hogy a vágytól elvakult hódoló bármilyen szeszélyt teljesít. És minél gyengébb a férfi jelleme, annál abszurdabb követeléseket hajlandó elviselni és hűségesen teljesíteni.
Szerelmes türelem, amin a nők nevetnek
Néhány éve együtt éltem egy nővel, és átjött hozzánk a barátnője. Én természetesen hagytam őket a konyhában beszélgetni, de azért fél füllel hallottam a beszélgetés egy részét. A barátnő egyszerűen hangosan kinevette az aktuális udvarlóját: mondván, úgy irányítom, ahogy akarom, azt követelhetem, amit egyetlen férfi sem tett meg, ő pedig tűr és alázatosan mindent teljesít. Ráadásul nemhogy kapcsolatuk nem volt, még intimitás sem, és biztos vagyok benne, hogy el sem jutottak odáig.
Én ezt „szerelmes türelemnek” nevezem, és ez az a gyengeség, amelyen a nők a férfiak háta mögött gúnyolódnak. Bármennyire is hangoztatják, hogy rajongásra és romantikára vágynak, valójában csak azt fogják tisztelni és kívánni, aki képes a határozottságra, a mérsékelt keménységre és az egészséges önzésre.
Amikor egy srác úgy kezdi az ismerkedést, hogy tűri a női szeszélyeket az intimitás halvány esélyéért, saját kezűleg temeti el minden esélyét. A nő azonnal megérti, hogy mindent megtehet. Megpróbálsz félénken tiltakozni? Azonnal leállítanak egy ultimátummal, olcsó manipulációval, vagy egyenesen kijelentik: „Mindenről te tehetsz.”
Egyébként a felelősség áthárítása klasszikus fogás az ilyen kiegyensúlyozatlan kapcsolatokban. A nő ügyesen a férfit teszi felelőssé a saját hibáiért. Például hetekre eltűnik a barátnőivel, és figyelmen kívül hagyja a partnerét. De amikor a férfi először választ egy estét a barátaival egy hónap alatt, rögtön záporoznak rá a vádak: „Nem érdekel minket, egyáltalán nem kellek neked!”
Ezért egy „vonzó” nővel való találkozáskor a legfontosabb, hogy a szerelmes türelmet a kukába dobjuk. Felejtsük el a királynőt szolgáló naiv lovag képét. Egy feltűnően csinos nővel ugyanúgy beszélgessünk, ahogyan egy kevésbé feltűnő ismerőssel tennénk. A belső tartásunknak nem szabad attól függnie, ki áll velünk szemben: egy szürke egér vagy egy szépség.
