Ha a „valódi” szerelemről beszélünk, széles körben elterjedt nézet, hogy egy embernek egész életében csak három ilyen szerelme lehet.
Ezek: az első szerelem, a felnőttkori szerelem és az érett szerelem. Hogy miben különböznek egymástól, arról kicsit később lesz szó.
A valóság
A valóság az, hogy egyesek akár egy tucatszor vagy annál is többször eshetnek szerelembe életük során, míg mások csak egyszer. Ez az ember személyiségjegyeitől, a pszichéjétől és a vérmérsékletétől függ, és ami a legfontosabb: a szeretetre való képességtől.
Brit kutatók sok évvel ezelőtt érdekes kísérletet végeztek: mindkét nemből 3000 önkéntest hívtak meg, és kérdőíves felmérést végeztettek velük. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők életük során átlagosan ötször alakítottak ki párkapcsolatot, de igazán csak háromszor voltak szerelmesek. Ráadásul véleményük szerint kizárólag a legutolsó érzés volt mély, őszinte és valódi.
Vannak olyan példák is az életben, amikor egy pár fiatal éveiben talál egymásra, és 30, 50 vagy akár 70 éven át élnek szeretetben.
Mások hosszú éveken át keresik az „igazit”, és számos kapcsolaton, illetve házasságon mennek keresztül.
A szerelem természetéhez tartozik, hogy minden alkalommal úgy éljük meg, mintha először lennénk szerelmesek. Így működik az agyunk.
A szerelem érzése mindenkinél eltérő, mivel szorosan kapcsolódik a mentális és fizikai egészséghez, valamint olyan társadalmi tényezőktől is függ, mint a kapcsolatokról, a szerelemről és a családról alkotott elképzelések, továbbá az erkölcsi elvek megléte vagy hiánya.
A három „igazi” szerelem az ember életében
Nagyon elterjedt az az elmélet, miszerint az ember élete során háromszor esik igazán szerelembe, méghozzá az élet három teljesen eltérő szakaszában.
Mindegyik szerelem teljesen egyedinek érződik, és valami újat tanít az embernek.
- Az első szerelem
Ez a szerelem olyan, mint egy tündérmese. Mindent elsöprő rajongás, amiről úgy tűnik, örökké fog tartani. Leggyakrabban a középiskolás évekre esik, és általában valamilyen aprócska vita miatt ér véget. Ez a fiatal kapcsolat egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy kiállja a legelső, akár jelentéktelen próbatételt.
Ez a szerelem rendszerint felszínesebb, és nagyobb hangsúlyt kap benne az, hogyan fest a kapcsolat mások szemében. Bár igazinak tűnik, többnyire nem az a mély, őszinte szeretet, amit az ember később tapasztal meg. Az összetört szív kezdetben vigasztalhatatlannak tűnhet, a fájdalom azonban többnyire gyorsan elmúlik.
- A felnőttkori szerelem
Ez a második „igazi” szerelem egy sor rövid távú fellángolás után érkezik az életünkbe, és általában pont ez az, ami fenekestül felforgatja a világunkat.
Ebben a kapcsolatban olyan féltékenységet, félelmet és bizonytalanságot élhetünk át, amilyet korábban még sosem tapasztaltunk. A kapcsolatot hatalmas csúcsok és drámai mélypontok kísérik. Gyakran megpróbáljuk a partnerünkből kifaragni a tökéletes társat, és magunkat is igyekszünk úgy formálni, hogy megfeleljünk neki. Ez a szerelem igazi érzelmi hullámvasút, amely után gyanakvás, bizalmatlanság és fájdalom maradhat bennünk – de akár házassággal is végződhet.
Ha a szerelem elmúltával összetört szív marad hátra, az leírhatatlanul fájdalmas lehet, ám pontosan ezen a csalódáson keresztül növünk fel igazán, változunk és fejlődünk: olyan belső erőt és kitartást találunk magunkban, amiről korábban nem is tudtunk.
- Az érett szerelem
Ezt a szerelmet „feltétel nélkülinek” is szokás nevezni.
Miután felépültünk a felnőttkori szerelem okozta lelki fájdalomból, és újra megszerettük az életet, váratlanul megérkezik a szerelem. Olyan érzés ez, amely a semmiből bukkan fel, és teljesen, vitathatatlanul természetesnek és magától értetődőnek tűnik.
Nincsenek játszmák, és a másik mellett egyszerűen otthon érezzük magunkat. Úgy fogadjuk el őt, ahogy van, minden tökéletlenségével és hibájával együtt. Jobban érezzük magunkat vele, mint valaha, és kölcsönösen arra ösztönözzük egymást, hogy önmagunk legjobb változatává váljunk.
Ez a feltétel nélküli szerelem, amely a közös jövő és az örökkévalóság kezdetét jelzi, és mindennap hálásak vagyunk az univerzumnak, amiért elhozta őt az életünkbe.
Hányszor lehet szerelmes az ember?
A szerelem érzésének nincsenek korlátai. Ha valaki képes szeretni, akkor őszintén és mélyen nemcsak egy, három vagy akár öt embert tud szeretni, hanem annyit, ahány olyan emberrel találkozik élete során, aki megérinti a szívét.
Ha elveszítettél valakit, akit életed szerelmének tartottál, és úgy gondolod, lehetetlen még egyszer szerelmesnek lenni, ne veszítsd el a reményt. Idővel a fájdalom enyhül, és a szívedben újra lesz hely valaki számára. És ez az érzés ismét mély és valóságos lehet.
