Mindannyian legalább egyszer utaztunk már buszon, metrón vagy villamoson. Ez egy olcsó kényelmes módja annak, hogy körbejárjuk a várost, ráadásul kimeríthetetlen forrása az olyan abszurd és hihetetlen történeteknek, amiket ha nem élnénk át személyesen, valószínűleg sosem hinnénk el, hogy tényleg megtörténtek.
- Egyszer busszal mentem vizsgázni. Hosszú volt az út, ezért úgy döntöttem, hogy még egyszer gyorsan átolvasom a vizsgaanyagot. Az egyik megállónál egy nagyon vonzó fiatalember szállt fel és ült le mellém a buszra. Nagyon tetszett, de nem mertem megszólítani. Folyamatosan a szemem sarkából csodáltam őt, míg elő nem húzott egy sárga csekket a telefontokja alól. Ezután belefújta az orrát, majd zsebre rakta a papírt. © Byka_Zlyka / Twitter
- Olyan félénk vagyok, hogy amikor olyan busszal utazok, ami tele van emberekkel, nem merem megkérni az embereket, hogy álljanak odébb, hogy leszállhassak, inkább 2-3 megállóval odébb megyek, amíg oda nem férek az ajtóhoz. Unom már ezt az egészet. © DurkwingDuck87 / Pikabu
- Élet a buszon: 4-es ülőhely, 1 szabad hely. Egy idős nő felszáll, majd odajön, az üres helyre teszi a táskáját, és kicsit odébb áll. A sofőr hirtelen fékezésénél a nő rám zuhant, egy vele azonos korú asszony pedig azonnal rám förmedt, hogy miért nem adtam át a helyem a néninek. © JuliesBardo / Twitter
- Buszon történt. Sokan voltunk a buszon, egy fiatal anyuka pedig a kislányával állt és kapaszkodott. Fáradtnak és gondterheltnek tűnt, de ennek ellenére egy fiatal srác odament hozzá és megpróbált beszélgetést kezdeményezni. Az anya nem reagált, de a srác tovább folytatta. A nő fapofával állt, a lánya mérges fejjel nézte a fiút, majd hirtelen elüvöltötte magát: „Ne idegesítsd fel anyut, WC-znie kell!” Látni kellett volna az utasok arcát a buszon. © azolotoi / Pikabu
- Metróban utaztam. Csúcsforgalom volt. Sejtettem, hogy hangosan szól a zene a fülhallgatómban, de nem gondoltam, hogy mennyire, míg az egyik megállónál egy fiatalokból álló csapat el nem kezdte énekelni az éppen hallgatott zenémet. © KaKTuZ / Pikabu
- Tegnap az egyik osztálytársammal utaztam a metrón, akibe már régóta szerelmes vagyok. A lábamnak támaszkodva utazott, és folyamatosan az járt a fejemben, hogy milyen romantikus lenne, ha egy hirtelen fékezésnél elkapnám és megmenteném őt. Nos, így is történ. Mármint a hirtelen fékezés. De elkapni nem tudtam, én is vele estem. Őt egy másik srác kapta el, én pedig betörtem az orrom. © darya_orc / Twitter
- Lefényképeztem a bérletemet arra az esetre, ha otthon felejteném. Trolibusszal mentem, elővettem a telefonomat és megmutattam az ellenőrnek. Igen ám, csakhogy rossz képre kattintottam, és kiderült, hogy néhány másodpercig egy nagyon vulgáris mémet toltam az arcába. © chilipizdrohan / Twitter
- Ma egy nő megpróbált felugrani az éppen induló metróra, de nem érte el, csak a kezét nyújtotta ki hirtelen, de az ajtó becsukódott éppen előtte. A vicces az volt, hogy miközben a kezével szappanoperába illő drámaisággal nyúlt a metró felé, kiejtette a kezéből a kulcsot, ami berepült a metrókocsiba. A szerelvény elindult, a nő arckifejezése pedig felbecsülhetetlen volt. © Gabriel Bruskoff / Quora
- Nemrégiben távolsági busszal utaztam, egy 40 éves férfi ült le mellém. Én szokásos módon egy kifestőkönyvet színezgettem unaloműzés céljából. Néhány perc múlva a férfi rám nézett, majd megkérdezte: - A lányodé? Erre én: - Dehogyis, ez az enyém. © darya_orc / Twitter
- Tömött buszon utaztam, az emberek átadták egymásnak a helyüket, de én inkább álltam hátul a fal mellett. Egyszer az egyik idős néni megszólított: - Üljön le a helyemre, fiatalember. A válaszom gyors volt, mint egy hóleopárd: - Nem, köszönöm. Kényelmes itt állni. Erre ugyanilyen gyors és váratlan válasz érkezett: - Igen, de olyan kényelmesnek tűnik, hogy én is kipróbálnám. © ZloyKosmonavt / Pikabu
- Tegnap a buszon utaztam, amikor felhívtam az egyik barátomat, és elkezdtem beszélgetni vele. Beszélgetés közben észrevettem, hogy olyan fura volt az egész, mintha sztereóban szólna a hangja. Kiderült, hogy két sorral egymás mögött ültünk, amit rajtunk kívül mindenki észrevett már a buszon, mert hangosan nevettek, miközben mi elsüllyedtünk a szégyenünkben. © Ovch_judo / Twitter
