Fontos dolgokra hívják fel a figyelmet.
Tanulhattunk mi bármennyit az iskolában, a való világ ezután is képes lesz annyi meglepetéssel szolgálni, ami tényleg szinte már sokkoló. Gondolnád például, hogy egy meggondolatlan, befogott orral és csukott szájjal történő tüsszentés akár életveszélyes is lehet?
Láttad már, mit rejt egy asztronauta szkafanderjének belseje? Tudod, hogyan mozognak a kagylók? Nem?! Akkor az alábbi cikk biztos, hogy számodra is tartogat izgalmas meglepetéseket.
1 Táplálékot kereső nyálkagomba.
2 Ez a férfi befogott orral és szájjal próbált meg tüsszenteni, amitől kilyukadt a torka.
3 Egy űrhajós szkafander belseje.
4 Így néz ki a méh testére ragadt virágpor egy elektronmikroszkóp alatt.
5 És így néz ki a fullánkja.
6 Jegesmedve szőr: a belül üreges szerkezetű szőrszálak kiválóan szigetelik az állatot.
7 Így lép egymással reakcióba a higany és alumínium.
8 Egy chilei sómezőn talált hatalmas sókristály.
9 A GPS nyomkövetők segítségével láthatóvá válik, hogy a hat különböző falkából származó farkasok tagjai elkerülik egymás territóriumát.
10 A nagy ámbrásceteknek van egy speciális szervük, a spermaceti-szerv.
A benne található spermacetolaj a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be: amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viasz-szerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 2250 méter is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.
11 A térképeknél alkalmazott torz, Mercator-vetület segítségével létrehozott országméretek vs. a valódi, tényleges méretük egymáshoz viszonyítva.
12 A volgográdi "Hív a Szülőföld" nevezetű szobor belseje.
13 Az atomerő-mikroszkóp lehetővé teszi, hogy a szerves vegyületeket olyan részletességgel tanulmányozhassuk, hogy láthatóvá váljon azok molekulaszerkezete - épp úgy, ahogy a tankönyvekben tanultuk.
14 Interaktív topográfiai térkép egy homokozó felett.
15 Kalcium lerakódás egy vízvezeték belsejében.
16 Ez a darabjaira tört kavicshoz hasonló valami valójában egy hópehely, elektronmikroszkóp alatt nézve.
17 Láttad már valaha, hogyan mozognak a kagylók?
18 Ez nem egy békanyál, hanem az elysia chlorotica névre hallgató csigafajta, ami az első olyan tudósok által felfedezett állatfajta, ami a növényekhez hasonlóan képes a fotoszintézisre.
19 Egy szentjánosbogarat nyelt béka.
20 Olyan, mintha a favágó csak cigiszünetet tartana munka közben, de valójában ez az elképesztő rongálás egy hód munkája.
21 Végezetül pedig íme néhány izgalmas, hőkamera segítségével készült felvétel.
Ez egy macska.
Frissen sült burgonya.
Emberi láb.
Résnyire nyitott ablak.
Férfi, egy bögre forró teával a kezében.
Végezetül pedig egy kanapé, amin percekig ültek, majd felálltak róla.
Bónusz: 6 méternél mélyebb vízben a vérünk zöld színűvé változik.
A vörös szín (ami egyébként az egyik legkényesebb az összes közül) már 3-6 méterrel a tengerszint alatt kivehetetlenné válik, míg a zöld és a kék fény hullámhossza ennél jóval mélyebbre is képes eljutni. Ennek köszönhetően ha például valaki 15 méter mélyre merül és megvágja magát (mint a videóban is), akkor a vére zöld színű lesz, mivel a piros fény hullámhossza ide már nem ér el, és nincs, ami visszatükrözze a vörös színt.
