A 10 legijesztőbb hely a Földön, amit még az ott élő emberek is messzire elkerülnek

Az embereket valamiért mindig is vonzották a misztikus és titokzatos dolgok. Kíváncsiságunkból fakadóan mindig tudni akartuk a kísérteties helyek hátterét, és a józan ész ellenére személyesen is látni akarjuk a legfurcsább és legfélelmetesebb helyeket a Földön. Nem véletlen, hogy a csernobili atomerőmű baleset közvetlen közelében lévő Pripjaty város az egyik leglátogatottabb hely a világon – és akkor ez csak egy a sok közül.

Mi, a Wiku-nál szintén nagyon kíváncsi természetűek vagyunk, ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk összegyűjteni egy cikkben a bolygó 10 legtitokzatosabb és legfélelmetesebb helyét.

Az ausztráliai Victoriában található Beechworth Elmegyógyintézet a világ második legrégibb ilyen intézménye. 1867 és 1995 között több mint 3000 beteg vesztette itt életét, és az a szóbeszéd járta, hogy aki ide bekerült, az nem jött ki onnan élve. A mára elhagyatottá vált elmegyógyintézet ezért népszerű paranormális hely lett, ahol gyakran találkoznak kísértetekkel a látogatók.

A babák szigete Mexikóvárostól délre található, és különlegessége, hogy ezt a szigetet ezer, ha nem tízezer baba borítja. Sok évvel ezelőtt egy Julian nevű férfi egy megfulladt lány holttestére bukkant a szigeten, és az ő tiszteletére akasztott fel minden évben egy játékbabát a szigeten található fákra, hogy a lány lelke megnyugodhasson. Egy idő múlva, amikor a félelmetes babasziget híre széles körben is elterjedt, az emberek messziről jöttek ide, hogy Julianhoz hasonlóan játékbabákat akaszthassanak a szigeten található fákra.

A fülöp-szigeteki Sagadában a helyi Igorot törzs egy nagyon különleges módját használja a halottak "eltemetésének". A földbe ásás helyett a kézzel készített koporsókat a hegyi sziklák oldalára rögzítik, mivel úgy vélik, hogy az elhunytak így könnyebben képesek kapcsolatba lépni az ősi szellemekkel és a túlvilággal. A furcsa szokás már több mint 2000 éves, de még mindig halálra rémíti az ide érkező turistákat.

1880-tól 1974-ig a japán Hashima-sziget egy létfontosságú szénbánya volt. Olyannyira, hogy a sziget körül egy komplett minivárost építettek az itt dolgozó bányászoknak. 1974-ben azonban elfogyott a szén és a bányát bezárták. Ugyanekkor természetesen az emberek is eltűntek a szigetről, így a sziget hatalmas épületei amortizálódni, majd később omladozni kezdtek. Mára igazi úszó szellemvárosként tartják számon.

Az ukrajnai Pripjaty város helyszínét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Az 1986-os atomerőmű baleset után a lakóknak néhány óra alatt kellett elhagyni az otthonukat annak reményében, hogy pár hét múlva visszatérhetnek, de erre később sosem került sor. A lassan 40 éve elhagyott város azóta igazi szellemvárossá vált, mely érthető okokból csak úgy vonzza a katasztrófaturistákat, akik évekre előre telített idegenvezetői túrákkal tudják csak meglátogatni a területet.

Az Aokigahara, vagy másnéven "öngyilkos erdő" Japánban található. Neve nem véletlen, a történetelem során ugyanis sokáig úgy vélték, hogy ide jutnak a halottak szellemei. Az 1960-as évek óta a második leghíresebb öngyilkossági hely a világon, a japán statisztikák szerint ráadásul az öngyilkosságok jelentős részét paranormális tevékenységeknek tulajdonítják.

A dél-koreai Gonjiam Pszichiátriai Kórház az egész világon híres a kórházban dolgozó őrült orvosokról és gyilkos betegekről. Nem meglepő módon számtalan paranormális történet kapcsolódik a nevéhez a 90-es években bezárt és elhagyatottá vált pszichiátriának.

Az olaszországi Poveglia-sziget az egyik leghátborzongatóbb és legsötétebb múlttal rendelkező hely a Földön. A szigeten becslések szerint 160 ezer ember halt gyötrelmes kínhalált a bubópestis alatt, az 1900-as években pedig elmegyógyintézetként nyitották újra, ahol többek között lobotómiával kísérleteztek a betegeken. A szigetet végül 1969-ben teljesen bezárták és elhagyatottá vált, az olaszok pedig csak elátkozott szigetként emlékeznek a Velencei-lagúna egyik legsötétebb múlttal rendelkező helyére.

A csehországi Sedleci osszárium egy rendkívül hátborzongató hely. A templomot körülbelül 40-70 ezer emberi csontváz borítja, köztük olyanok is, akik pestis miatt hunytak el. A templom minden egyes csillárja, dekorációja és berendezése emberi csontvázakból készült, amiket egy helyi fafaragó, František Rint készített.

A Door to Hell egy égő kráter Türkmenisztánban, mely már több mint 50 éve ég. A pokol kapuját 1971-ben hozták létre, miután egy szovjet fúrótorony beleesett egy földgázbarlangba, és a helyi emberek annak érdekébe, hogy ne juthasson mérgező metán a légkörbe, meggyújtották a gázt, bízva abban, hogy pár óra vagy maximum néhány nap alatt a barlangból kiszabaduló gázok elégnek, és eloltódik a tűz.

Ennek immár 50 éve, és még mindig nem sikerült eloltani, illetve már nem is akarják, mivel a világ minden tájáról érkeznek ide turisták, hogy szabad szemmel is láthassák ezt a nem mindennapi jelenséget.