Egy mérőszalag jóval több annál, mint aminek első ránézésre tűnik.
Egy mérőszalag látszólag egyszerű: kihúzzuk, lemérjük vele a kívánt távolságot, majd összecsukjuk, és elrakjuk. A valóság azonban nem ilyen egyszerű: a mérőszalagok ennél jóval sokoldalúbbak, és sok olyan apró titkot őriznek, melyek általában rejtve vannak a hétköznapi felhasználók elől – elsősorban azért, mert ezeket a profi szakembereknek készítették a gyártók.
A Wiku-nál úgy döntöttünk, hogy utánajárunk ezeknek az izgalmas titkoknak, és bemutatjuk, hogy milyen rejtett tulajdonságokkal rendelkeznek a sokak által egyszerűnek és primitívnek gondolt mérőszalagok.
1 Az első titok a mérőszalagok elején található lyuk.
Látszólag teljesen haszontalanok, pedig jó okkal készültek. Sok olyan helyzet adódik például, amikor egyedül kell lemérnünk olyan nagy távolságokat, ahol sehová sem tudjuk beakasztani a mérőszalag végét. Az ilyen helyzetekre találták ki ezt a lyukat, melybe egy apró szegélyszöget, kárpitszöget vagy gombostűt beleszúrva megtartja magát a szalag, amíg mi kihúzzuk, és lemérjük a kívánt távolságot.
Hasonló elv mentén egyébként tökéletes kört is rajzolhatunk a beszúrt szög köré úgy, hogy a kívánt távolsághoz helyezve a ceruzát egyszerűen körbeforgatjuk a szög körül.
2 Második titok: rovátkák.
Ezekre azért van szükség, ha semmi sincs kéznél, amivel esetleg megjelölhetnénk a kívánt méretet. Ilyenkor a puszta erőnk marad csak, a rovátkák segítségével ugyanis jól látható jelet karcolhatunk a kimért felületre.
3 Harmadik titok: ovális lyuk a szalag elején.
Ez azért van kialakítva, hogy mérés közben a szalag végét könnyedén bele tudjuk akasztani a szög, csavar stb. fejébe. A csavar fején körbeforgatva egy ceruza segítségével ezzel is tökéletes kört rajzolhatunk a kívánt távolságban.
4 Negyedik titok: a mélyedés.
Ezt azért alakítják ki, hogy a szalag felemelése nélkül is tökéletes jelölést hagyhassunk a kívánt pontban.
5 Titkos jelzések.
Sok mérőszalagon különféle pontokat vagy négyzeteket helyeznek el a gyártók, melyek általában az adott országban elfogadott szabványok szerint vannak elhelyezve, legtöbbször 30, 40 és 60 centiméteres távolságban, és ciklusosan ismétlődnek. Ez a profi szakemberek kényelme érdekében lett létrehozva.
6 Hatodik titok: a mozgó akasztófej.
Sokan hibának tartják a mérőszalagok végén található mozgó fejet, pedig szó sincs ilyenről. Szándékosan mozognak, méghozzá azért, hogy így kompenzálják a fej vastagságából adódó méreteltérést annak tükrében, hogy valaminek támasztva, vagy a mérőfejet felakasztva mérünk le valamit.
7 Hetedik titok: számológép nélküli osztás.
A mérőszalagok segítségével egy tetszőleges számot nagyon könnyen oszthatunk a felére, tulajdonképpen milliméteres pontossággal anélkül, hogy számológépet használnánk. Egyszerűen húzzuk ki a szalagot a kívánt távolságra, például 116 centiméterre, majd a szalag végét hajtsuk rá erre a számra, és nézzük meg, hogy a félbehajtott szalag szélén milyen szám található - jelen esetben 58 centiméter.
8 Kivonás.
Hasonlóan könnyen lehet kivonni egy mérőszalag segítségével. Ha például a fal teljes hossza 2 méter 11 centiméter, az elosztódoboz jelölése pedig 1 méter 38 cm-re van az éltől, és nekünk ki kell derítenünk, hogy mennyi hely van a másik oldalon, akkor a következőt tehetjük: húzzuk ki a szalagot 2 méter 11 cm-re, majd hajtsuk félbe. Rögzítsük a mérőszalag elejét a 2 méter 11 centiméteren, majd a félbehajtott szalagon keressük meg, hogy milyen szám van az 1 méter 38 centiméterrel szemben. Ez a szám lesz a maradék távolság - jelen esetben 73 centiméter.
9 Kilencedik titok: a mérőszalag dobozán látható szám.
Ez a mérőszalag dobozának méretét jelzi. Praktikus lehet, ha valami olyan távolságot kell lemérnünk, ahol a dobozt nem tudjuk átemelni az útba kerülő akadályon. Egyszerűen hozzá kell adni a doboz távolságát a lemért távolsághoz, és megkapjuk a tökéletesen lemért távolságot, valahogy így:
10 Egyenlő részekre osztás.
Ha egyenlő részekre kell osztani egy felületet - például a 17 centimétert 4 részre, akkor a mérőszalagot a részeket jelölő szám első közös többszöröséig, jelen esetben a 20-ig kell kihúzni, majd átlósan ráhelyezni a felületre, és 5, 10, 15 és 20 centiméteren megjelölni azt - így végeredményként tökéletesen egyenlő 4 részre osztjuk a 17 centiméter széles anyagot.
11 Derékszög.
Annak ellenőrzése végett, hogy valóban derékszögű-e a kívánt szög, elég csak egy mérőszalag. Mint tudjuk a derékszögű háromszög átfogójának négyzete megegyezik a két befogó négyzetének összegével, tehát, ha az egyik befogó 3 méter, a másik befogó 4 méter, és a befogó 5 méter, akkor mindenféle szögmérő nélkül is biztosak lehetünk benne, hogy derékszögű az adott szög.
12 Tizenkettedik titok: oldalsó akasztó.
A mérőszalag szélénél szélesebb akasztók nagyon kényelmesek, hiszen a mérőszalag így oldalra fektetve is használható, oldalról pedig sok esetben sokkal kényelmesebben le tudjuk olvasni a rajta látható jelölést.
