Mindannyiunknak volt földrajzórája az iskolában, és a legtöbben valószínűleg ötöst kaptak belőle. Mégis, ha egy gyerek felteszi a legegyszerűbb kérdést – „Melyik a világ legnagyobb folyója?” –, az, ha nem is mindenkit, de sokunkat zavarba hozna. Hogy egyszer s mindenkorra tisztázzuk a kérdést, egy helyre gyűjtöttem a bolygónk legjeit.
A téma persze túlságosan is átfogó, ezért úgy döntöttem, több részre bontom az anyagot. Ez a fejezet a bolygónk vizeinek rekordjairól szól.
A leghosszabb folyó
Mindjárt az első „legnél” gondban vagyunk. Hosszú ideig ugyanis a Nílust tartották a világ leghosszabb folyójának. Az Afrika jókora részét átszelő folyó hossza 6670 km (az újabb mérések szerint a teljes folyórendszer hossza 6852 km). A legutóbbi expedíciók és kutatások alapján azonban egy másik óriásfolyamot tartanak a leghosszabbnak: az új adatok szerint az Amazonas 6992 km hosszan kanyarog, így ez lett a bolygó leghosszabb folyója. A nehézséget az okozza, hogy az Amazonas rendkívül bonyolult, szerteágazó vízrendszerrel rendelkezik, amelyet nagyon nehéz pontosan feltérképezni. Emiatt a hosszát valószínűleg még többször felülvizsgálják majd, és az éllovas kiléte is újra változhat.
Ugyanakkor a vízhozamot tekintve a helyzet egyértelmű: ebben a kategóriában vitathatatlanul az Amazonas vezet.
A legmagasabb vízesés
Itt már sokkal egyértelműbb a helyzet. A világ legmagasabb vízesése az Angel-vízesés, amely Venezuelában található. Teljes magassága 979 méter, a víz szabad esése pedig valamivel több mint 800 méteren keresztül tart.
A legszélesebb vízesés
Ez sem a Niagara – ha valakinek az jutott volna eszébe –, sőt még csak nem is a híres Iguazú. A világ legszélesebb vízesésének a kevésbé ismert Khone-vízesés számít Laosz és Kambodzsa határán. Szélessége eléri a 10 783 métert, bár ez nem egyetlen összefüggő zuhatagperem, hanem zuhatagok és katarakták láncolata.
A legnagyobb tenger
Kevesen tudják, de a világ legnagyobb kiterjedésű tengere a Sargasso-tenger. Különlegessége abban rejlik, hogy egyáltalán nincsenek partjai vagy szárazföldi határai. A Sargasso-tenger az Atlanti-óceán része, amelyet minden oldalról óceáni áramlatok fognak közre, miközben maga a tenger vize viszonylag mozdulatlan. A partvonal hiánya miatt a pontos terület meghatározása meglehetősen nehézkes, becslések szerint 6–7 millió km².
A legnagyobb tó
Míg a legnagyobb tengernek nincsenek partjai, addig a legnagyobb tó nevében szerepel, hogy tenger. Bizony, ilyen is van: a Kaszpi-tenger hivatalosan a világ legnagyobb területű tava, a maga 371 ezer km²-es kiterjedésével.
De miért minősül mégis tónak a Kaszpi-tenger? Sós vizű, teljesen zárt medencéről van szó, amely semmilyen közvetlen kapcsolatban nem áll a világtengerrel, ezért a földrajztudomány tóként sorolja be.
A legmélyebb tó
A világ legmélyebb tavát viszont a legtöbben valószínűleg ismerik. A Bajkál-tó legnagyobb mélysége 1642 méter, ami abszolút világrekord. Ennek a hatalmas mélységnek köszönhetően óriási mennyiségű édesvizet raktároz: egyes számítások szerint a Bajkál-tóban található a bolygó teljes édesvízkészletének mintegy 20%-a.
A legöregebb tó
És ismét a Bajkál-tó: a jelenleg létező tavak közül ez számít a legősibbnek a Földön. A tudósok becslése szerint kora körülbelül 25 millió év, vagyis a Bajkál-tó már javában létezett, amikor az emberek még meg sem jelentek.
A legsósabb tenger
Itt a legtöbben valószínűleg magabiztosan azt válaszolják, hogy ezt biztosan tudják, és a Holt-tengert nevezik meg a világ legsósabb tengerének. Ezzel persze tévednek. A Holt-tenger ugyan kétségkívül a bolygó egyik legsósabb állóvize, ám a Kaszpi-tengerhez hasonlóan hivatalosan nem tenger, hanem tó.
A Föld valóban legsósabb tengere a Vörös-tenger, amelynek sótartalma körülbelül 4,1% (összehasonlításképpen a Holt-tengeré elérheti a 35%-ot is).
A legsósabb tó
A Föld egyik legsósabb tava a Holt-tenger, ahol a sók és más ásványi anyagok koncentrációja rendkívül magas. Éppen emiatt ebben a vízben fizikai képtelenség elmerülni, a fejjel történő lemerülés pedig kimondottan veszélyes.
A Holt-tengeren kívül több forrás is a legsósabb tavak közé sorolja a volgográdi régióban található Elton-tavat, ahol az ásványianyag-koncentráció 20 és 50% között mozoghat. Emellett létezik egy apró állóvíz Etiópiában, a Gaetale-tó, amelynek vizében a sótartalom megközelíti a 43%-ot, és ezen adatok alapján gyakran ezt nevezik a világ ténylegesen legsósabb tavának.
A legmélyebb tenger
A Fülöp-szigeteki-tenger számít a világ legmélyebb tengerének, és a Sargasso-tenger után területileg a második legnagyobbnak. Érdekesség, hogy éppen itt található az egész bolygó legmélyebb pontja is, ezért viseli a legmélyebb tenger címét.
A bolygó legmélyebb pontja
Ahogy az imént szó volt róla, bolygónk legmélyebb pontja a Fülöp-szigeteki-tengerben található, amely a Csendes-óceán peremtengere. A félhold alakú, több mint 2500 km hosszú Mariana-árok a bolygó legmélyebb helyének számít. De még ezen belül is van egy abszolút mélypont: a vészjósló nevű Challenger-szakadék. Tekintve, hogy a mélysége meghaladhatja a 11 kilométert (!), valóban feneketlen mélységnek tűnik. A pontos értékben a kutatók még nem jutottak dűlőre, a Challenger-szakadék mélységét 10 028 és 11 035 méter közé teszik.
A legsekélyebb tenger
Az Azovi-tenger a bolygó legsekélyebb tengere: maximális mélysége mindössze 13,5 méter (emlékeztetőül: a Fülöp-szigeteki-tengeré majdnem 11 km). Az Azovi-tenger átlagos mélysége ráadásul alig 7,4 méter.
A legnagyobb óceán
Ez egyszerű: elég egy pillantást vetni a térképre, és minden világossá válik. A világ 5 óceánja közül – mert ma már nem négyet, hanem ötöt tartanak számon – a Csendes-óceán a legnagyobb. Nem pusztán nagy, hanem hatalmas: kiterjedése kiteszi a teljes világtenger felületének közel felét. Emellett ez a legmélyebb és a legmelegebb óceán is.
A legszélesebb tengerszoros
A világ legszélesebb tengerszorosa a Drake-átjáró. Kontinenseket választ el egymástól: Dél-Amerika és az Antarktisz között húzódik. Korábban az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő átjárónak tekintették, ma viszont a Déli-óceán részeként tartják számon. A legszélesebb pontján a Drake-átjáró eléri az 1120 kilométeres szélességet.
A legnagyobb mocsár
A felsorolást a világ legnagyobb területű mocsárvidékével zárjuk: a Vaszjugan-mocsárral. Szibériában, az Ob és az Irtis folyók között terül el, teljes kiterjedése pedig mintegy 53 ezer km². A mocsárvidék az UNESCO természeti világörökségi listájára is felkerülhet.
