Hirdetés
Hirdetés
kenomajas
kenomajasÚjonc6 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 8., 19:27Közzétéve2026. november 5., 16:08

Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

Közismert tény, hogy a mérsékelt övi fáknál jól kivehetők az évgyűrűk. Ez a határozott évszakváltozásoknak köszönhető: tavasszal és nyáron a fa aktívan növekszik, ősszel és télen pedig leáll. Ez éles kontrasztot hoz létre a faanyag világos (laza) és sötét (tömör) részei között, ami a törzs keresztmetszetén is gyönyörűen látható.

Hirdetés
Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

De mi a helyzet azokkal a fákkal, amelyek olyan éghajlaton élnek, ahol nincs tél, és egész évben nyár van? Vannak egyáltalán évgyűrűik a trópusi fáknak?

A trópusokon a hőmérséklet és a páratartalom egész évben viszonylag stabil. Éppen ezért a fatest új sejtjeinek képződése folyamatos, nincsenek markáns leállási időszakok. A rétegek közötti határok sokszor még mikroszkóp alatt is szinte megkülönböztethetetlenek.

Az az elterjedt nézet azonban, miszerint a trópusi fák folyamatosan nőnek, és egyáltalán nem képeznek évgyűrűket, csak részben igaz. A fák fejlődését ugyanis ott sem pusztán a „stabil” klíma, hanem az éghajlat (például a csapadék) szezonalitása befolyásolja.

Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

Az egyenletes csapadékú, kifejezett évszakok nélküli területeken sok fafaj faanyaga viszonylag egyenletesen gyarapszik, így a szemmel látható évgyűrűk valóban hiányozhatnak. Az alföldi trópusi esőerdők fáinak többségénél például egyáltalán nincsenek évgyűrűk.

Hirdetés
Botanikai szempontból a pálma egyszikű növény, így számos tulajdonsága alapján közelebb áll a fűfélékhez, mint a hagyományos fákhoz.

Ahol azonban kifejezett száraz évszak vagy rendszeres áradás fordul elő, ott sok trópusi fa (különösen a lombhullatók) határozott évgyűrűket képez. A kutatások szerint a trópusi fajoknál az évgyűrűk képződése szorosan összefügg a szárazsággal, illetve a vízszint szezonális ingadozásával. A tíkfa (Tectona grandis) például a három hónapos száraz évszak hatására jól kivehető évgyűrűket növeszt.

Rodéziai tíkfából készült tál
Rodéziai tíkfából készült tál

Valójában viszonylag kevés olyan fa létezik, amelynél teljesen hiányoznak az évgyűrűk. Ezeket az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:

Egyszikű növények, amelyek anatómiailag képtelenek évgyűrűket képezni

Ez a legegyértelműbb kategória. A pálmák, a cikászok és a kaktuszok (például a híres saguaro kaktusz) különleges felépítésű egyszikűek, amelyek nem képeznek másodlagos fás szövetet (xilémet). Törzsük főként elsődleges szövetekből áll és a klasszikus értelemben nem vastagszik, így az „évgyűrű” fogalma egyáltalán nem is értelmezhető náluk.

Trópusi fajok elmosódott vagy szabálytalan évgyűrűkkel

A nedves trópusokon, ahol nincsenek élesen elváló száraz és esős évszakok, a fák növekedése szinte egyenletes, így sok faj nem képez határozott évgyűrűket. Egy malajziai természetes erdő fáit vizsgáló kutatás során kiderült, hogy a vizsgált 27 fafaj közül 10-nél teljesen hiányoztak a gyűrűk, 17 esetben pedig egyszerűen értelmezhetetlenek voltak (például megszakadtak vagy úgynevezett álgyűrűket alkottak).

Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

Még ha kivehetők is bizonyos gyűrűk, azok nem feltétlenül évenként alakulnak ki. A központi Amazonas-medencében például sok fánál nem jönnek létre anatómiailag egyértelmű évgyűrűk, így a tudósoknak oxigénizotóp-elemzéshez kell folyamodniuk a szezonális növekedés nyomon követéséhez. A hatalmas eukaliptusz (Eucalyptus grandis) esetében a keresztmetszet világos és sötét sávjai nem mindig követik le a tenyészidőszakot, ezért az éves növekedést nagyon nehéz pusztán a rétegek leszámolásával megállapítani.

Hirdetés
Eukaliptusz
Eukaliptusz

Fajok, amelyeket tévesen tartanak „évgyűrű nélkülinek”

Gyakran előfordul, hogy az évgyűrűk rendellenes szerkezetét tévesen a gyűrűk hiányának gondolják. Íme néhány érdekes példa:

  • Karéliai nyír: Ennek a fának a híres, „márványos” mintázata a kambium egyenetlen osztódásából adódik. Bár az évgyűrűk jelen vannak, annyira görbültek, megszakítottak és egymásba fonódóak, hogy a hagyományos módszerrel szinte lehetetlen őket megszámolni.
A karéliai nyír törzsének keresztmetszete
A karéliai nyír törzsének keresztmetszete
  • Mangrovefélék: Sokáig úgy hitték, hogy az ázsiai mangrovének (Rhizophora mucronata) nincsenek évgyűrűi. A modern vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy bár nagyon halványan, de léteznek évgyűrűi. Igaz, a rendkívül lassan (évente kevesebb mint 0,5 millimétert) növő fajoknál így is nagyon nehéz a pontos kormeghatározás.

A majomkenyérfák (baobabok) különleges esete

Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

A baobab, vagyis az afrikai majomkenyérfa (Adansonia digitata) a kontinens száraz, szavannás területein él, és látható évgyűrűket képez. A gigantikus, idős példányok esetében azonban ezen gyűrűk megszámlálása és a kormeghatározás több okból is szinte lehetetlen küldetés:

  • Anomáliák a gyűrűképződésben: A kutatások rávilágítottak, hogy a majomkenyérfáknál az évgyűrűk képződésének gyakorisága a környezeti feltételektől és a fa korától függően évi 0,42 és 6,7 gyűrű között ingadozhat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy gyűrű egyáltalán nem biztos, hogy egy évet jelent.
  • Kimaradt és álgyűrűk: A baobaboknál gyakoriak azok az évek, amikor egyáltalán nem nő évgyűrűjük, míg máskor egyetlen szezon alatt akár több is kialakulhat.
Hirdetés
Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?
  • A növekedés teljes leállása: A majomkenyérfa egyedülálló jelenséget produkál: a törzse akár évszázadokra is teljesen leállhat a vastagodással, miközben maga a fa vígan él, virágzik és gyümölcsöt terem. Ilyenkor a faanyag külső rétegei is megdöbbentően idősek lehetnek, ami teljesen fals eredményt ad a számlálásnál.
  • Üregek és összenőtt törzsek: Az öreg példányok belseje a természetes korhadás miatt gyakran teljesen odvas, vagy ami még trükkösebb: több, különböző nemzedékhez tartozó, összenőtt törzsből állnak. Ilyenkor a gyűrűk számlálása az üregek miatt hiányos lesz, vagy pont ellenkezőleg: túlzó, ha a különböző törzsek gyűrűit egyetlen faként adják össze.

Hogyan tudják mégis meghatározni a baobabok korát?

Mivel a klasszikus évgyűrű-számlálós módszer a majomkenyérfáknál csődöt mond, a modern tudomány a radiokarbonos kormeghatározást hívta segítségül. A folyamat nagyjából a következőképpen néz ki:

  • Egy speciális fúró segítségével apró famintákat vesznek a törzsből.
  • A laboratóriumban megmérik a mintában található radioaktív szén-14 és a stabil szén-12 izotópok arányát.

Persze azért itt is akadnak buktatók. Mivel a légkör szén-14 koncentrációja az idők során folyamatosan változott (a 20. század közepén végzett nukleáris fegyverkísérletek pedig különösen felborították ezt az arányt), a minták korát csak néhány évtizedes hibahatárral tudják belőni.

Igaz, hogy a trópusi fáknak nincsenek évgyűrűik? Hogyan számítja ki a dendrokronológia a baobabok korát, amelyeknek hamis évgyűrűik vannak?

Két híres példa a kormeghatározásra

  • A zimbabwei „Nagy Fa” (Big Tree): A radiokarbonos vizsgálatok kiderítették, hogy ez a hatalmas óriás valójában több törzsből áll, ráadásul három teljesen eltérő generációból. A legidősebb törzsrész kora nagyjából 1150 (± 50) év.
  • A dél-afrikai Glencoe baobab: Ebből a fából származó legidősebb minta korát megközelítőleg 1835 (± 40) évre becsülték a szakértők, amivel hivatalosan is a világ egyik legidősebb, tudományosan igazolt korú fájává lépett elő.

A majomkenyérfák tökéletes példái annak, hogyan tudja az anyatermészet alaposan megtréfálni a kutatókat. Mióta a tudomány átállt a radiokarbonos vizsgálatokra, kiderült, hogy ezek a gigantikus fák messze nem élnek annyit, mint azt korábban gondolták. A több ezer éves legendák helyett az átlagéletkoruk „csupán” 1000-1500 év körüli, és csak a legritkább, legkülönlegesebb példányok közelítik meg a bűvös kétezer éves határt.

Hirdetés
293
0online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
nullbyte
nullbyteÚjonc17 órájaSzerkesztveFrissítve2026. november 11., 14:38Közzétéve2026. november 11., 14:30
Az óceánnak ebben a részében nem lehet 40 percnél tovább tartózkodni. Ezért nevezik a halászok „halálgyárnak”

Hallottad már, hogyan forr az óceán? Nem a fazékban, hanem a nyílt tengeren? És láttad már, ahogy az ég egyenesen a vízre ereszkedik, és árbócokat tör ketté?

Az óceánnak ebben a részében nem lehet 40 percnél tovább tartózkodni. Ezért nevezik a halászok „halálgyárnak”
2.4K
77online
Hozzászólás írása
nullbyte
nullbyteÚjonc5 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 6., 19:36Közzétéve2026. november 6., 18:35
Mi rejtőzik a Szahara homokja alatt, és honnan származik a világ legnagyobb forró sivatagában található több milliárd tonna homok?

Amikor elképzeljük a Szaharát, legtöbbünk szeme előtt egy végtelen, horizontig nyúló homoktenger jelenik meg. Úgy tűnhet, mintha ez a gigantikus, kietlen vidék csak dűnékből állna, és a felszín alatt semmi más nem rejtőzne. A valóság azonban ennél sokkal izgalmasabb.

Mi rejtőzik a Szahara homokja alatt, és honnan származik a világ legnagyobb forró sivatagában található több milliárd tonna homok?
2.1K
0online
Hozzászólás írása