Egy keskeny vízsáv tartja bizonytalanságban az egész bolygót, és veti fel a kérdést: mi történne egyáltalán, ha leállna ott a hajózás? Milyen szédítő magasságokba szökne az olaj ára? Hány gyár állna le? Visszazuhannánk a kőkorba, vagy még valahogy elboldogulnánk? Vagy itt az ideje egy kiszámíthatóbb és megbízhatóbb alternatívát keresni…
Egy cikkbe gyűjtöttem 13 tényt a Hormuzi-szorosról, hogy te magad vonhasd le a következtetést a jelentőségéről, a pótolhatatlanságáról – vagy éppen ezek hiányáról. Mindig őszintén örülök, amikor az olvasók eltérő következtetésekre jutnak, és ezeket megosztják a hozzászólásokban.
Kezdjük a földrajzzal!
1. A Perzsa-öbölből az Ománi-öbölbe, majd az Arab-tengerbe kijutni, és onnan továbbhajózni, amerre a szél visz, más úton egyszerűen lehetetlen. A Hormuzi-szoros az egyetlen földrajzi átjáró, másikat a természet nem biztosított a földgolyón (bármennyire is jó lenne).
2. A szoros csak látszatra tűnik kicsinek. Valójában a hossza eléri a 167 kilométert, szélessége pedig a legszélesebb pontján 96 kilométer, míg a legkeskenyebb részén mindössze 39 kilométer.
3. Ha azt gondolnád, hogy a szoros elég tágas, mindjárt megbizonyosodhatsz az ellenkezőjéről. A Hormuzi-szoros legkeskenyebb szakaszát – amely az iráni Hormozgán tartomány partvidéke és a búvárok által kedvelt ománi Dajmáníját-szigetek (Daymaniyat) között fekszik – ugyanis lehetetlen teljes szélességében kihasználni. Ami a térképen 39 kilométer, az a valóságban két szűk, egyenként mindössze 3 kilométer széles hajózóút, amelyek között csupán egy biztonsági sávot hagytak. Bolygónk léptékében ez még csak nem is szalag, hanem egyenesen a tű foka. Egy szűk olajcsatorna.
4. Tágas szélességet a természet ugyan nem biztosított a Hormuzi-szorosnak, a mélységgel viszont nem fukarkodott. Mindkét fő hajózóút mélysége meghaladja a 100 métert, így a világ legnagyobb, 320–550 ezer tonna kapacitású VLCC és ULCC osztályú szupertankerei is biztonságosan áthaladhatnak rajta. Bármelyik ilyen óriástanker gond nélkül átfér rajta.
Egy kis történelem
5. A szoros az iráni partoktól 8 kilométerre fekvő szigetről kapta a nevét. Jelenleg mindössze egy nagyjából háromezer lakosú halászfalu található rajta, ám két évezreden át Hormuz szigete volt a térség legfőbb kereskedelmi központja. Európa a 13–15. században szinte kizárólag Hormuzon keresztül folytatott kereskedelmet Indiával és Kínával.
6. A 15. században Afanaszij Nyikityin orosz utazó is megfordult a szigeten, és így örökítette meg benyomásait:
Hormuz hatalmas kikötő, a világ minden tájáról megfordulnak itt emberek, mindenféle áru megtalálható; ami a kerek világon terem, Hormuzban mind fellelhető. A vám viszont magas: mindenféle portékának a tizedét beszedik.
7. 1507-ben a portugálok foglalták el Hormuz szigetét. Erődöt emeltek rajta, és teljesen megszerezték az ellenőrzést a szoros felett. Úgy tűnt, örökre megvetik ott a lábukat, ám ennek is vége szakadt: 1622-ben Hormuz Perzsia fennhatósága alá került. A perzsa sahok úgy ítélték meg, túlságosan kockázatos egy nehezen kézben tartható szigetre támaszkodni, ezért az egész kereskedelmet 20 kilométerrel arrébb, a szárazföldi Bandar Abbász kikötőjébe telepítették át. A kereskedők és vállalkozók elköltöztek, a szigeten pedig csupán a halászok maradtak.
8. Napjainkban a szoros kulcsfontosságú szigetei Iránhoz (Tunb, Abu-Músza) és Ománhoz (Dajmáníját, Maszíra) tartoznak. Aki pedig a szigeteket ellenőrzi, az a bevezető útvonalakat is felügyeli. Földrajzi értelemben a Hormuzi-szoros egy kis darabkája az Egyesült Arab Emírségekhez is hozzátartozik, de nem a legkeskenyebb szakaszon, így az Emírségek ott érdemben semmit sem befolyásol.
A Hormuzi-szoros gazdasági jelentősége
9. Ha a szorost kőolaj-főútvonalként tekintjük, ez a világ leginkább leterhelt vízi folyosója. Ha létezne egy forgalmi dugókat mérő tízes skála, a terheltsége szinte folyamatosan 7–8, de minimum 5–6 pont körül mozogna. Naponta a globális olaj- és gáztankerek tekintélyes része kel át rajta. A szoros fő használói Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait.
10. A világ teljes kőolaj- és olajtermék-szállításának mintegy harmada ezen a vízi úton zajlik. 2023-ban a szoroson áthaladó kőolajforgalmat napi 21 millió hordóra, míg 2025-re már napi 18 millió hordóra becsülték, ám még ez utóbbi is a globális napi fogyasztás 21%-át teszi ki.
11. Egy másik nélkülözhetetlen energiahordozó a földgáz. A 2023-as adatok szerint a globális cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelem (LNG) 20%-a a Hormuzi-szoroson haladt keresztül. Egyes országok ráadásul teljes mértékben ettől az útvonaltól függenek. Katar számára például egyáltalán nincs más kiviteli útvonal, miközben a katari vállalatok a világ legnagyobb LNG-beszállítói közé tartoznak.
A Hormuzi-szoros alternatívái
12. Teljes értékű alternatívája ugyan nincs a szorosnak, ám kiépült néhány olyan kőolajvezeték, amely legalább részben lehetővé teszi az elkerülését:
- Szaúd-Arábia megépítette a Petroline kőolajvezetéket a Vörös-tenger partján fekvő Janbu (Yanbu) kikötőjéig, amelynek kapacitása eléri a napi 5 millió hordót.
- Az Egyesült Arab Emírségek a Habsán–Fudzsejra (Habshan–Fujairah) vezetékkel rendelkezik, amely az Ománi-öbölben található Fudzsejra kikötőjébe fut, napi 1,5 millió hordós kapacitással.
- Irak elméletileg a Kirkuk–Ceyhan vezetéken keresztül szállíthatna kőolajat a törökországi Ceyhan kikötőjébe. Ennek kapacitása hozzávetőleg napi 1,6 millió hordó, ám a vezeték működése rendkívül akadozó – hol üzemel, hol leáll. Abszolút megbízhatatlan.
Ezeknek a Hormuzi-szorost kiváltó alternatív útvonalaknak az összkapacitása legfeljebb napi 7 millió hordó. Ez alig egyharmada annak a szállítási forgalomnak, ami jelenleg áthalad a szoroson.
13. Amint látható, a Perzsa-öböl menti országok közül mindössze néhánynak van saját elkerülő vezetéke az exporthoz. Az összes többi – köztük olyan meghatározó szereplők, mint Irán, Katar és Kuvait – kénytelen beérni a Hormuzi-szorossal. Ha valami oknál fogva a szorost lezárnák, finoman szólva sem lennének elragadtatva.
Bolygónk egészén nem tudnék még egy ilyen iskolapéldát mondani a globális sebezhetőségre. A Hormuzi-szoros legkeskenyebb szakaszának 39 kilométere olyan, mint egy létfontosságú ideggóc, amely stabilitásának az ára a globális GDP dollárbilliárdjaiban és több tucatnyi ország jólétében mérhető. Érdemes tehát figyelemmel kísérni a térkép ezen apró, mégis elképesztő jelentőségű pontját.
