3 órája
Tudod, vannak dolgok, amelyekre egyszerűen azért nem figyelünk már oda, mert mindig is ott voltak. A Hold születésünk óta a fejünk felett lebeg, és megszoktuk, mint valami magától értetődőt. De mi van, ha azt mondom, hogy a „természetes” kísérőnk valójában nem is annyira természetes?
11 napja
2024. április 4-én a csillagászok olyasmit észleltek, aminek nem lenne szabad léteznie: egy nyolc percen át tartó vészjelzést, amely egyenesen a Hold északi sarkáról érkezett. A jel annyira tiszta és stabil volt, hogy a szakembereknek szó szerint elállt a lélegzetük.
16 napja
Az első holdra szállás a 20. század egyik leggrandiózusabb eseménye volt, a technológiai fejlődés és az emberi zsenialitás természet felett aratott győzelmének szimbóluma. Aztán hirtelen csend következett: az emberiség felhagyott égi kísérőnk meghódításával. Joggal merül fel a kérdés: ha már rendelkezünk elképesztő modern technológiákkal, miért nem…
17 napja
28 gramm. Nagyjából ennyit nyom Eugene Shoemaker geológus hamva, amelyet a Holdra küldtek. A NASA a mai napig az egyetlen olyan emberként tartja számon, akit egy másik égitesten temettek el.
1 hónapja
A vita arról, hogy „vajon tényleg jártak-e amerikaiak a Holdon”, már több mint fél évszázada tart. Általában a fényképek körül forog: a furcsa árnyékok, a „lobogó” zászló, a csillagok hiánya a felvételeken.
1 hónapja
A Hold túloldalán található egy hely, amely a Naprendszer történetének egyik legpusztítóbb katasztrófájának nyomát őrzi. Ez a Déli-sark–Aitken-medence , egy hatalmas, nagyjából 2500 kilométer átmérőjű becsapódási kráter.
1 hónapja
Az egyik fő érv azok részéről, akik szerint az ember sosem járt a Holdon, hogy a leszállóegység helyszíne nem látható távcsővel. Ha pedig nem látszik, akkor nem is történt meg. A fizika azonban máshogy működik. Még ha figyelmen kívül hagyjuk is az ember holdi jelenlétének egyéb bizonyítékait, erre is van megfelelő magyarázat.
Egy kevéssé ismert, állítólag kétszáz méter sugarú és két kilométer magas holdi toronyról szól ez a mai történet. A beszámoló szerint egy 1965-ös automata űrszonda, majd az Apollo–10 1969-es és az Apollo–13 1970-es küldetései is megörökítették a titokzatos objektumot.
