2018-ban az egyiptomi Alexandria városában, régészeti ásatások közben, öt méter mélyen egy hatalmas, fekete gránitból készült szarkofágot fedeztek fel.
Meglehetősen szokatlan formája volt. A hossza 2,65 méter, a szélessége 1,65 méter, a magassága pedig 1,83 méter volt.
A szarkofág nagyon nehéz volt, a fedelét pedig gondosan illesztették és valamilyen habarccsal rögzítették.
Amint a hír felkerült az internetre, baljós pletykák és a legkülönbözőbb elméletek kezdtek keringeni arról, hogy mi lehet benne. A város lakói komolyan féltek a pestistől, vírusoktól, sőt, ősi átkoktól is.
Alexandriát Nagy Sándor alapította a Nílus deltájában, i. e. 332-ben. Mivel a király sírját mind a mai napig nem találták meg, a szóbeszéd Nagy Sándornak kezdte tulajdonítani a fekete szarkofágot, bár a régészek azonnal elvetették ezt az ötletet.
Túl egyszerű lett volna ez a temetkezési hely egy olyan uralkodónak, aki szinte a fél világot meghódította. A szarkofág mellett egy alabástrom fejet is találtak, de az annyira megrongálódott, hogy lehetetlen volt kivenni az arcvonásokat.
Az Egyiptomi Régészeti Minisztérium úgy döntött, hogy felnyitják a szarkofágot. Amint felemelték a fedelet, szörnyű, rothadó bűz csapta meg a tudósok orrát. Lehetetlen volt így dolgozni, ezért a szarkofágot egy órára nyitva hagyták, hogy a szag legalább egy kicsit szellőzzön.
Majdnem félig vörösesbarna latyak töltötte ki. Szép lassan eltávolították a folyadékot, és így eljutottak az alján lévő csontokig.
Mint kiderült, a szarkofágban három férfit temettek el. Eredetileg a testüket bebalzsamozták és úgy helyezték a szarkofágba, de egy idő után a kőfedél egy helyen megrepedt.
Ezen a résen át fokozatosan szennyvíz szivárgott be, ami idővel gyakorlatilag feloldotta az összes lágyrészt, és csak a csontokat hagyta meg.
Magán a szarkofágon semmilyen felirat nem volt, ezért valószínűleg nem egy előkelő személyhez tartozott. A maradványokat kiemelték és további vizsgálatra az Alexandriai Múzeum laboratóriumába küldték.
