Építészet

Ez nem csupán egy enteriőr – ez maga a rekonstruált történelem. A ház Amszterdam egyik legendás csatornája mentén áll, és 2019-ben nagyszabású felújításon esett át.

Vízesés-ház: a beton, a víz és a zabolátlan természet költeménye.

Régi amerikai filmekben gyakran feltűnik egy különös építmény: egy látszólag teljesen hétköznapi híd, amelyet tetővel fedtek be, mintha csak egy pajta vagy lóistálló lenne. Mondhatnád, hogy ehhez felesleges bármiféle magyarázat, hiszen a tető nyilván azért kell, hogy ne ázzon el alatta semmi – nem igaz?

Sokan tévesen ítélik meg Svédországot. Egyesek azt gondolják, hogy itt mindenki faházakban él, mások szerint szinte mindenki garzonlakásokban lakik. A mai Svédországban azonban egyik sem igaz. Sok múlik a tálaláson: a fényes magazinok előszeretettel mutatnak be stúdiólakásokat, míg a blogok a faházakat részesítik előnyben.

Körülbelül 3-4 évvel ezelőtt indult be a moduláris házak tömeges építése, amelyeket úgy hirdettek, mint a saját otthonhoz jutás gyors és kényelmes alternatíváját, amellyel elkerülhető az éveken át húzódó építkezés.

A Szovjetunió kör alakú lakóépületei – az 1929-es taganrogi kommunaháztól kezdve az 1970-es évek moszkvai „fánk-házakig” – az építészek merész kísérletei voltak arra, hogy egyszerre több feladatot is megoldjanak: új esztétikát teremtsenek, csökkentsék a költségeket, és a kollektivizmus szellemében neveljék az új embert.

A világon rengeteg olyan híd van, amelytől eláll az ember lélegzete. Egyesek lebegő fonalakra hasonlítanak, mások több tíz kilométer hosszú betonmonstrumokra. A kínaiak gond nélkül építenek 36 kilométeres viaduktokat a tengeröblökön át, a dánok pedig hét kilométeres függőhidakat a Nagy-Bælt szoros felett.

Norvégiáról mindenkinek a hideg, a hó és a hosszú tél jut eszébe, ezért logikusnak tűnhet, hogy az ottani házak bizonyára roskadoznak a nagy teljesítményű fűtési rendszerektől. A gyakorlatban azonban más a megközelítés: a norvégok elsősorban nem arra törekednek, hogy minél több hőt állítsanak elő, hanem arra, hogy ne engedjék azt ki .

Egyesek utálják az emberiséget, és mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy ártsanak neki. A most következő építészek és lakberendezők például éppen ilyenek, és ez a munkájukon is látható, hiszen bármit is adnak ki a kezük közül (legyen az egy lépcső vagy játszótér), az mindig felér egy emberiség elleni támadással.

Az ember ledolgozta a műszakját az East River alatt, felment a felszínre, és eleinte minden rendben volt. Aztán hirtelen ízületi fájdalom kezdődött, a lábak elgyengültek, a kezek zsibbadtak. Volt, akit szó szerint összecsavart a fájdalom, mások elvesztették a járóképességüket. A legfurcsább az volt, hogy a munkásnak semmilyen sebe vagy egyéb láthat…

Ma egy James Bond-filmbe illő történet következik, ami a valóságban is megtörtént. Képzeld el: leparkolod az autódat London belvárosában, visszatérsz pár óra múlva, a visszapillantó tükör pedig… leolvadt. Azt hiszed, sci-fi? Nem, ez a 2013-as év kőkemény valósága.

Bárki, aki valaha is járt már Angliában, az bizonyára észrevette, hogy számtalan olyan épület található szerte az országban, amiről nemes egyszerűséggel hiányoznak az ablakok. Bár a józan ész talán azt sugallja, hogy esetleg elfogyott a pénzük a házakat építő embereknek és azért lettek befalazva az ablakoknak kialakított nyílások, ám a valóságban…