Ezek a jégből és hóból készült építmények csak első ránézésre tűnnek primitívnek.
Az iglu az inuitok (eszkimók) elképesztő mérnöki zsenialitásának a bizonyítéka. Míg odakint röpködnek a mínusz 40 fokos fagyok, a hófalak között akár 20 fok feletti kellemes meleg is lehet.
De vajon hogyan érik ezt el? Lássuk, mi a titka ennek a lenyűgöző építménynek!
Miért nem olvad el az iglu?
Bármilyen meglepő, pont a kinti fogcsikorgató hideg az, ami megakadályozza a falak olvadását. Sőt, minél fagyosabb odakint az idő, a falak annál jobban képesek bent tartani a meleget. A bent tartózkodó emberek által kilélegzett és a fűtésből származó felesleges pára a hideg falakon kondenzálódik, majd ráfagyva egy vékony jégréteget képez. Ez a belső jégréteg extra szigetelést nyújt a szél és a hőveszteség ellen, miközben kellemesen szárazon is tartja az iglu levegőjét.
Hogyan marad bent a meleg?
Az iglu bejárata trükkös módon a padlószint alá van süllyesztve. Ahhoz, hogy bejussunk, egy lejtős alagúton kell végigmásznunk. Mivel a fizika törvényei szerint a meleg levegő mindig felfelé száll, ezen a mélyre süllyesztett bejáraton keresztül esélye sincs elszökni. Éjszakára a bejáratot egy hatalmas hótömbbel vagy jégdarabbal be is szokták zárni – nemcsak a metsző hideg, hanem a hívatlan, kíváncsiskodó jegesmedvék ellen is.
Miért pont kerek az iglu?
Az ok rendkívül egyszerű: minél kisebb a lakótér külső felülete, annál kevesebb hő vész el. A félgömb forma a legtökéletesebb választás erre a célra, hiszen minimális felület mellett képes biztosítani a lehető legnagyobb belső térfogatot.
Mivel fűtenek odabent?
Az inuitok az igluk fűtésére és világítására speciális tálkákban égetett állati zsírt használnak (jellemzően fókák vagy más nagytestű tengeri emlősök zsírját). Ennek az egyszerű, mécsesre vagy gyertyára emlékeztető lángnak a melege egy jól szigetelt igluban már bőven elegendő ahhoz, hogy kellemes hőmérsékletet varázsoljon.
Mekkora egy átlagos iglu?
Egyetlen ember számára egy szűkös, de kényelmes, alig 5-6 négyzetméteres hókunyhó is megteszi. Három embernek viszont már legalább egy 9 négyzetméteres iglura van szüksége ahhoz, hogy normálisan elférjenek.
Mivel az eszkimók hagyományosan nomád életmódot folytattak a jégmezőkön, az iglukat többnyire csak ideiglenes, vadászatok során használt menedékként építették. Egy tapasztalt hókunyhó-építő mindössze 45 perc alatt képes felhúzni egy masszív iglut a semmiből.
Hogyan marad stabil a tető?
A titok a spirális építkezésben rejlik: a hótömböket nem egyszerűen vízszintes sorokban, hanem enyhén befelé dőlő, folyamatos spirálban rakják egymásra, ami megadja a hóboltozat elképesztő stabilitását.
A kupola legmagasabb pontján pedig kötelező hagyni egy apró szellőzőnyílást, hogy az elhasznált levegő és a zsírlámpás füstje távozni tudjon, megakadályozva ezzel a fulladást vagy a szén-monoxid-mérgezést.
A megfelelő hó kiválasztása sem mindegy
Iglut ugyanis egyáltalán nem lehet akármilyen lédús, latyakos vagy porhóból felépíteni. Kizárólag olyan keményre fagyott, a szél által természetesen tömörített hóréteg alkalmas rá, amelyből masszív, egyenletes építőelemeket lehet kifűrészelni.
Ilyen tökéletesen összeállt havat a mi éghajlatunkon, sőt, a legtöbb város környékén szinte lehetetlen találni. Éppen ezért, ha leesik az első hó, valószínűleg hiába próbálkoznánk igazi, eszkimó stílusú iglut építeni a saját kertünkben.
Ilyenkor vagy vízzel kell locsolni a közönséges havat, hogy fagyott jégtömbökké álljon össze, vagy kénytelenek leszünk elutazni a messzi tundrára, hogy igazi, profi minőségű hóból építhessük meg a hókunyhónkat.
