Hirdetés
Hirdetés
sludenkor
SludenkorÚjoncépp most

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Amit a térképeken látsz, az nem mindig fedi a valóságot.

Egy korábbi cikkünkben már bemutattunk egy földrajzi illúziót, amely a papíralapú térképek torzításával kapcsolatos. Ha ránézünk egy térképre, úgy tűnik, mintha Anadir sokkal messzebb lenne Moszkvától, mint Vlagyivosztok.

Hirdetés

Valójában Vlagyivosztok 222 km-rel távolabb van.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Ez az illúzió abból adódik, hogy a Föld gömb alakú felületét megpróbálják egy téglalap alakú papírlapra kiteríteni. Az Egyenlítő környékén minden rendben van, de minél közelebb megyünk a sarkokhoz, annál inkább torzul minden. Ezért úgy döntöttünk, hogy elhozunk nektek egy válogatást néhány további érdekes illúzióról, amelyek ezekkel a térképes torzításokkal kapcsolatosak.

Földünk felszíne is erősen torzul, ha lapos térképre vetítjük át.
Földünk felszíne is erősen torzul, ha lapos térképre vetítjük át.
Hirdetés

Nézzük például a Murmanszk és Anadir, illetve a Murmanszk és Dubai közötti távolságot.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Első pillantásra úgy tűnik, hogy Anadir természetesen messzebb van. De ha nem egy hagyományos vonalzót, hanem egy speciálisat veszünk (amivel például a Google Térképen is mérik a távolságokat), vagy ha egy földgömbön mérjük le a távolságot egy cérnával, akkor kiderül, hogy Anadir kétszáz kilométerrel közelebb van (4800 km az 5000 km-hez képest).

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Íme egy másik példa. A térképre nézve kétségtelenül az a benyomásunk támad, hogy Moszkvától a kanadai Vancouver, amely gyakorlatilag az USA határán fekszik, sokkal messzebb van, mint Venezuela fővárosa, Caracas.

Hirdetés
Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

De megint tévedünk. Valójában Caracas 1700 (!) kilométerrel távolabb van.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Vagy nézd csak ezt. A távolság Kalinyingrádtól New Yorkig, és a távolság Kalinyingrádtól Alaszka egyik legnyugatibb városáig, Yorkig. Szerinted melyik távolság a rövidebb?

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek
Hirdetés

Meg fogsz lepődni, de a két távolság valójában teljesen megegyezik. York és New York is körülbelül 6600 km-re található Kalinyingrádtól.

Még egyszer térjünk vissza az elcsépelt Oroszország és Afrika összehasonlítására. Egy másik cikkünkben már írtunk róla, hogy a valóságban Oroszország nem is olyan hatalmas, mint amilyennek a térképen látszik. A területe valójában nagyjából Afrika fele.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Ráadásul kiderül, hogy Afrika legszűkebb részén mért szélessége megegyezik Oroszország legszélesebb pontján mért kiterjedésével.

Mindkét távolság egyforma.
Mindkét távolság egyforma.
Hirdetés

Ha pedig Afrika legszélesebb pontját vesszük, akkor ez a távolság akkora lesz, mint Vlagyivosztoktól Oslóig.

Ez a két távolság is megegyezik.
Ez a két távolság is megegyezik.

Végezetül pedig hasonlítsuk össze Ausztráliát az USA-val.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

Illetve Ausztráliát Oroszországgal.

Mutatok néhány térképet, ami láttán nem fogsz hinni a szemednek

2018-ban egy olyan esemény történt a térképészetben, amelyet túlzás nélkül nevezhetünk csendes forradalomnak. Három kutató – Bojan Šavrič, Bernhard Jenny és Tom Patterson – bemutatta a világ új vetületét, amely az Equal Earth („Egyenlő Föld”) nevet kapta. Ez a térkép nem csupán egy újabb variáció a bolygó síkban történő ábrázolására. Végre szakít azzal az évszázadokon át tartó hagyománnyal, amely a térképeken indokolatlanul felnagyította az északi szélességeken fekvő szárazföldek területét:

Hirdetés
93.7K
2online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
sludenkor
SludenkorÚjonc5 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 6., 15:17Közzétéve2026. november 6., 15:12
Miért használtak a görögök és a rómaiak kényelmetlen, hegyes aljú amforákat, amik támaszték nélkül még csak meg sem álltak?

Ha egy kicsit is érdekel a történelem, biztosan feltűnt már, hogy az ókorban rengeteg olyan amforát használtak, amelynek hegyes volt az alja.

Miért használtak a görögök és a rómaiak kényelmetlen, hegyes aljú amforákat, amik támaszték nélkül még csak meg sem álltak?
43.3K
3online
Hozzászólás írása