Bár a tudósok és kutatók nap mint nap igyekeznek egyre újabb és újabb távlatokat nyitni az emberiség számára, bármennyire is sokan foglalkoznak egyes témákkal, egyszerűen nem történik számottevő áttörés.
Ilyenkor - jobb híján - egyszerű feltételezésekre és következtetésekre alapozva állítják fel a végső diagnózist, ami azért korántsem olyan, mint egy tudományosan bizonyított és feltárt kutatási eredmény. Az alábbi megoldatlan rejtélyek is éppen ilyenek.
1. Miért dorombolnak a macskák?
A dorombolás a macskafélék, különösképpen macskák, és leginkább a házi-, vagy fogságban élő macskák jellegzetes tulajdonsága. A berregő-vibráló, 25 és 150 Hz közé eső frekvenciájú hangjelzések általában az állat elégedettségét jelzi, de senki sem tudja pontosan, hogyan is „hozza létre” őket.
A legvalószínűbb, és általánosságban elfogadott elmélet, hogy a hang az állat gégéjében jön létre, a hangszalagok ritmikus megfeszítésével és elernyesztésével, de erre sincs bizonyíték, ez mind csak feltételezés.
2. Miért nincsenek az egyes fajoknak ősei?
A legtöbb faj egyedfejlődését pontosan vissza lehet vezetni, egészen addig az időkig, amíg valamilyen halból vagy kétéltű állatból ki nem fejlődtek volna a végtagjaik. Akadnak azonban olyan emlősfajok, melyeknél ez a fajta vizsgálat egyszerűen zsákutcába fut, és nem lehet megállapítani, hogy hogyan és miként lettek olyanok, amilyeneknek mai tudásunk birtokában ismerjük őket.
3. Miért érzik a tehenek a Föld mágneses terét?
A tudósok teljesen véletlenül, a Google Earth képeit vizsgálva jöttek rá egy rendkívül különös furcsaságra. A Földön élő tehenek mintegy 70 százaléka ugyanis nyíl egyenesen északi és/vagy déli irányba néz evés illetve ivás közben. Ez kivétel nélkül minden kontinensen megfigyelhető, függetlenül a terep és időjárásviszonyoktól, illetőleg az egyéb tényezőktől. A jelenség tehát bizonyított, ám senki sem tudja, hogy miért és miként lehet rájuk hatással a Föld mágneses mezeje.
4. Mi az a ‘zseléeső’?
1994 augusztusában különös jelenségre lettek figyelmesek a washingtoni Oakville város lakói. A megszokott cseppfolyós állagú eső helyett ugyanis furcsa, zselé-szerű anyag hullott az égből, a következő napokon pedig emberek tucatjainál jelentkeztek influenza-szerű tünetek.
A tudósok elemezték az anyagot, és kimutatták, hogy kétféle baktérium is megtalálható volt a zselé-szerű anyagban, mely közül az egyik az emberi emésztőrendszerben is megtalálható. Ennek ellenére nem találtak kapcsolatot a baktériumok és a városon végig szaladó rejtélyes járvány között, ahogy arra sem találtak magyarázatot, hogy miért és hogyan hullhatott ilyen anyag az égből.
5. Mi az a ‘sötét anyag’?
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia, melyekről semmilyen fajta tudomásunk sincs.
6. Hány bolygó található a Naprendszerünkben?
Mióta a Plútót hivatalosan is törpebolygóvá minősítették, úgy tudjuk, hogy a Naprendszerünkben összesen 8 bolygó található. Azonban, a Plútón túl az úgynevezett Kuiper-övön ezernél is több jeges objektum található, melyek között a tudósok felfedezték, hogy sokkal nagyobb objektumok is találhatók, mint a Plútó.
Azt is felfedezték továbbá, hogy a Kuiper-övön elhelyezkedő némely bolygó akkora, mint maga a Föld, melynek következtében a környező kisebb objektumokat is képesek magukhoz vonzani. Ennek tükrében tehát egyáltalán nem biztos, hogy „csak” nyolc bolygó található a naprendszerünkben, ám jelen állás szerint ez az elfogadott elmélet.
