Hirdetés
Hirdetés
victorn
VictorN.Újonc2 éveSzerkesztveFrissítve2026. november 3., 10:58Közzétéve2024. április 19., 10:04

5 furcsa dolog, ami normálisnak számított a középkorban

Mennyire őrült idők lehettek ezek.

Hirdetés

A középkor, amely a 5. század végén kezdődött és ezer éven át tartott, bővelkedett a furcsa szokásokban és hiedelmekben.

Nehéz elképzelni, hogy egykor a temetőkben pezsgő kereskedelem folyt, az emberi csontokból díszes lámpásokat faragtak, a csíkos ruházatot pedig ördögi jelképnek tartották. Az orvoslás terén is bőségesen akadtak furcsaságok, hiszen a legkülönfélébb anyagoknak és tárgyaknak is tulajdonítottak gyógyító erőt.

Középkori dolgok 020

5. Közösségi tér a temető?

A középkori temetők az egyházhoz tartoztak, és adómentesek voltak. Ez vonzotta a kisebb kereskedőket, akik nappal élénk kereskedelmet folytattak a sírok között: bort, sört árultak, sőt kenyeret is sütöttek.

A sírok közelsége nem zavarta a vásárlókat, akik úgy vélték, hogy a frissen sült kenyérnek gyógyító ereje van. A csontokat időről időre kiásták a sírokból, és osszáriumokban tárolták, de ez sem tántorította el a vevőket.

Középkori dolgok 019
Hirdetés

Éjszaka egészen más hangulat jellemezte a temetőket. A szerelmi szolgáltatásokat nyújtó nők itt keresték a megélhetésüket, adómentesen. A templom védelmét élvezték a hajléktalanok és koldusok is, akiket a társadalom kirekesztett, de a holtak között menedéket találtak. A világi hatalom nem merészkedett be a temetőkerítésen belülre, így a szegényeket nem zavarta senki.

A temetők ideális helyszínei voltak a baráti összejöveteleknek, ahol bort ittak és kockáztak. Randevúkat is szerveztek ide, sőt párbajokat is vívtak. Párizsban a "Paradicsomkert" néven ismert temető volt a legkedveltebb a lakosság körében.

Középkori dolgok 018

A sétálók könyvárusok, ágyneműárusok és textilkereskedők portékáit bámulhatták. A középkori és kora újkori keresztényeket nem zavarta a talajból áradó bűz, még a legkeményebb fagyok idején sem.

4. A "gonosz keleti" találmány

Manapság a villa nélkül enni illetlenségnek számít. A középkori Európában azonban az egyház elítélte a villa használatát. A templomokban és kolostorokban a papok arra tanították a népet, hogy a villa az ördög szerszáma, a gonosz erők találmánya.

Középkori dolgok 017

Az első villák kétágúak voltak, és a 5-6. században jelentek meg a Közel-Keleten. Innen Bizáncba, majd Itáliába jutottak el.

Középkori dolgok 016
Hirdetés

Először 1004 nyarán, Velence városában láthattak villát a helyiek, Giovanni Orseolo doge fiának és a bizánci hercegnőnek, Máriának a menyegzői lakomáján.

A hercegnő aranyból készült, kétágú evőeszközt használt, amit magával hozott a hozományában. Ez rendkívül megdöbbentette és megbotránkoztatta a vendégeket. A papok azonnal sátáni eszköznek kiáltották ki a furcsa tárgyat, és amikor a hercegnő három évvel a menyegző után betegségben meghalt, isteni büntetésnek tartották a halálát.

A bejegyzés a hirdetés alatti gombbal folytatódik
2.2K
0online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
overclocker91
overclocker91Újonc8 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 13., 16:06Közzétéve2026. november 12., 13:35
Miért volt halálos csapda a római hadsereg bekerítése?

A felmentő gall sereg kívülről közeledett a rómaiak felé, miközben az ostromlott Alesiában rekedt társaik is arra készültek, hogy kitörjenek és lecsapjanak rájuk. Julius Caesar két tűz közé került, ám ő pontosan egy ilyen gigantikus összecsapásra készült fel. Légiósai addigra a közelgő ütközet helyszínét egy mindkét irányba néző, áthatolhatatlan er…

Miért volt halálos csapda a római hadsereg bekerítése?
6K
1online
Hozzászólás írása
feca91
feca91Újonc5 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 16., 11:40Közzétéve2026. november 15., 16:04
Hogyan mérte meg Eratoszthenész a Földet anélkül, hogy elhagyta volna Egyiptomot (és hogyhogy csak 2%-ot tévedett)?

Időszámításunk előtt 240 körül járunk. Az Alexandriai Könyvtárban – az ókori világ legnagyobb tudástárában – egy Eratoszthenész nevű férfi üldögél. Már nem fiatal, komoly athéni filozófiatanulmányok állnak mögötte, és épp ő a könyvtár harmadik vezetője. Egyszer csak a fülébe jut egy különös történet, amelyet utazók mesélnek.

Hogyan mérte meg Eratoszthenész a Földet anélkül, hogy elhagyta volna Egyiptomot (és hogyhogy csak 2%-ot tévedett)?
5.6K
1online
Hozzászólás írása