Hirdetés
Hirdetés
klingstrom
KlingstromÚjonc3 éveSzerkesztveFrissítve2026. november 3., 10:58Közzétéve2023. november 3., 21:34

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód

A középkort jó okkal nevezik sokszor "sötét" középkornak. Ez volt ugyanis az egyik legszomorúbb időszak Európa történelmében: véres háborúk, pusztító betegségek és enyhén szólva is roppant pocsék higiénia, ami napról-napra tizedelte az embereket. A középkor azonban nem csak egy reménytelenül sötét, de egyben nagyon érdekes korszak is volt, amiről – mint kiderült – vajmi keveset tudunk. Tudod például, hogy mi jelentette a határt a középkor és az újkor között? Hogy mikor és kihez is fűződött pontosan az inkvizíció?

Hirdetés

Ha nem, akkor csak javasolni tudjuk, hogy olvasd el cikkünket, melyben néhány igazán érdekes tényt gyűjtöttünk össze a középkorról, amivel remélhetőleg segíthetünk tovább bővíteni a látókörödet.

9. Mikor kezdődött és fejeződött be a középkor?

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód

Az ókor és a középkor közötti vékony határvonalat 476-ra datáljuk, ekkor történ ugyanis a Nyugat-Római Birodalom bukása. A középkor felső határával, vagyis annak lezárásával kapcsolatban azonban nincs ennyire magabiztos egyetértés: egyesek 1492-re datálják, mások 1517-re, a reformáció kezdetére.

Számos tudós szerint a középkor végét 1453-ban, a bizánci főváros, Konstantinápoly Oszmán Birodalom általi elfoglalása jelentette. Van még egy napjainkban roppant népszerű kronológiai elmélet is, ami szerint a középkor pontosan 1000 évig tartott, vagyis 500 és 1500 között.

A „középkor” kifejezést egyébként Flavio Biondo olasz történész fogalmazta meg először, 1453-ban.

8. Igaz, hogy léteztek titkos lovagrendek?

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód
Hirdetés

Úgy tartják, hogy a középkorban titkos lovagrendek léteztek. Ez azonban nem így van: a rendhez tartozás tekintélyt teremtett és semmiképp sem volt „rejtett”, épp ellenkezőleg: erősen hangoztatták. A lovagság fogalma egyébként csak a 10. század végén vált közismertté: ahogy Jacques Le Goff, az egyik leghíresebb középkori tudós a középkori civilizációval foglalkozó könyvében is írta, a lovagi cím 971-ben jelent meg először.

Annak ellenére, hogy a lovagok szó hallatán általában a harcosokra gondolnak az emberek, a lovagrendek tagjai inkább a szerzetesekhez hasonlítottak: a szerénység és az engedelmesség igéit terjesztették.

7. Az inkvizíció nem a középkorban virágzott.

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód

Napjainkban a „középkor” és az „inkvizíció” fogalmai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az eretnekséget vizsgáló különleges egyházi bíróságok azonban csak 1215-ben jelentek meg, III. Ince pápa alatt. Ebből a „békés” testületből is csak 1483-ra vált rémálom, amikor Tomás de Torquemada egyfajta „kis holokausztot” okozott Spanyolországban.

Egyébként az inkvizíció egyik leghíresebb áldozata Giordano Bruno, akit 1600. február 17-én a katolikus egyház elevenen elégetett Rómában, a Campo de’ Fiori-n, mivel a férfi azt állította, hogy a Föld forog a Nap körül.

6. A csíkos ruhák rossz előjelek.

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód

A csíkos ruhák viselése a középkorban nem volt túl biztonságos választás. 1310-ben a francia Rouen városban például egy cipészt véletlenül kivégeztek, miután egy napig csíkos ruház mert viselni. A csíkos ruhákat hivatalosan a színészeknek, zenészeknek, utcalányoknak, eretnekeknek és hozzájuk hasonlók renegátoknak kellett viselniük, hogy könnyedén megkülönböztethetőek legyenek a tisztességes emberektől.

A modern tudósoknak megoszlik a véleménye a középkorban a csíkos ruhákat ölelő negatív hozzáállás eredetéről. Egyesek bibliai idézeteket sejtetnek mögöttük, mások szerint azért alakult ki ez a közvélemény, mert úgy tartották, hogy a csíkos ruhát viselő emberek rejtegetnek valamit.

5. Miért volt szükség csőrre a pestisdoktor maszkján?

9 tény a középkorról, ami bizonyítja, hogy a történelem érdekesebb, mint bármelyik Trónok harca epizód
Hirdetés

A pestisorvosok maszkját valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A csőr azonban nem a megfélemlítéshez kellett: az orvosok erős illatú anyagokat tároltak benne, például ecetben áztatott ruhát, virágokat, gyógynövényeket vagy kámfort. Úgy tartották, hogy ezek egyfajta „szűrőként” funkcionálnak és megvédik az orvosokat a betegségtől. Ez az ikonikus ruha azonban csak a 17. században jelent meg, így valójában semmi köze a középkorhoz.

A történelem első ismert pandémiája a 6. század közepén tomboló pestis járvány volt, ami becslések szerint 125 millió ember életét követelte Európában és Ázsiában. A legpusztítóbb járvány mégis a 14. században tomboló fekete halál volt: a Kelet-Kínából induló járvány egész Európát megfertőzte, és Oroszországot is elérte. Európában több mint 25 millió ember halt meg a járványban, ami a kontinens akkori lakkosságának mintegy egyharmadát jelentette.

A bejegyzés a hirdetés alatti gombbal folytatódik
43.6K
0online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
feca91
feca91Újonc5 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 16., 11:40Közzétéve2026. november 15., 16:04
Hogyan mérte meg Eratoszthenész a Földet anélkül, hogy elhagyta volna Egyiptomot (és hogyhogy csak 2%-ot tévedett)?

Időszámításunk előtt 240 körül járunk. Az Alexandriai Könyvtárban – az ókori világ legnagyobb tudástárában – egy Eratoszthenész nevű férfi üldögél. Már nem fiatal, komoly athéni filozófiatanulmányok állnak mögötte, és épp ő a könyvtár harmadik vezetője. Egyszer csak a fülébe jut egy különös történet, amelyet utazók mesélnek.

Hogyan mérte meg Eratoszthenész a Földet anélkül, hogy elhagyta volna Egyiptomot (és hogyhogy csak 2%-ot tévedett)?
5.6K
2online
Hozzászólás írása
overclocker91
overclocker91Újonc8 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 13., 16:06Közzétéve2026. november 12., 13:35
Miért volt halálos csapda a római hadsereg bekerítése?

A felmentő gall sereg kívülről közeledett a rómaiak felé, miközben az ostromlott Alesiában rekedt társaik is arra készültek, hogy kitörjenek és lecsapjanak rájuk. Julius Caesar két tűz közé került, ám ő pontosan egy ilyen gigantikus összecsapásra készült fel. Légiósai addigra a közelgő ütközet helyszínét egy mindkét irányba néző, áthatolhatatlan er…

Miért volt halálos csapda a római hadsereg bekerítése?
6K
0online
Hozzászólás írása