Ezek a filmek valakinek a féktelen ötleteléséből születtek. Az ötletelés nem maradt meg baráti kuncogásnak: költségvetéssel, világítással, stábbal és filmes adatbázis-bejegyzéssel rendelkező filmek lettek belőle. A történetekben homok, kanapé, ágy, dzseki és más élettelen, hétköznapi tárgyak ölnek. Az ilyen különös horrorfilmek a 70-es évek óta időnként felbukkannak.
Íme néhány példa, miközben gyanakodva méregeted a saját bögrédet.
Homok (USA, 2015)
Ki a gyilkos: homok
Fiatalok egy csoportja egy irigylésre méltó helyen találja magát, ahol a szórakozás a „homok a láva” játékba torkollik, ami végzetesnek bizonyul. A film egyik legszembetűnőbb jellemzője a rendkívül alacsony költségvetésű speciális effektusok használata.
A gyilkos fánkok támadása (USA, 2016)
Ki a gyilkos: fánkok
A horrorfilmek klasszikus felütése: egy őrült tudós halottakat feltámasztó szérumot készít, ami véletlenül a fánktésztába kerül, így a fánkok életre kelnek és gyilkolni kezdenek. Mi a teendő? Még a rendőrséget sem hívhatják ki, hiszen a tisztek nem harcolhatnak a kedvenc ételeik ellen.
A prés (USA, 1994)
Ki a gyilkos: vasalógép
A Kék Szalag mosodában a dolgozók rejtélyes módon halnak meg. Vajon munkavédelmi mulasztás történt, vagy a vasalógép kelt életre és öl szándékosan? A film Stephen King A húsdaráló című novelláján alapul, így a válasz egyértelmű.
A filmnek egyébként két folytatása is van. A vasalógépek nagyon szívósak.
Halálos ágy: Az emberevő ágy (USA, 1977)
Ki a gyilkos: ágy
A film négy novellából áll, amelyekben a szereplők egy ördögtől megszállt, baljós ággyal találkoznak. Az ágy felfalja az embereket, és ha valaki ellenáll, lepedőkkel segít magának.
A rendező, George Barry számára ez volt az egyetlen filmes projekt. A kétezres évek elején azonban az alkotás népszerűvé vált az európai videókölcsönzőkben, és kultuszstátuszt ért el.
A szarvasbőr (Franciaország, 2019)
Ki a gyilkos: dzseki
A főszereplő, az Oscar-díjas Jean Dujardin egy idős férfitól vásárol egy bőr motorosdzsekit, majd hamarosan hangokat kezd hallani belőle: a dzseki azt akarja, hogy ő legyen az egyetlen a világon. A hősnek így mások dzsekijeit kell elvennie és elásnia. Ha valaki nem akarja odaadni a sajátját, akkor az illető is a föld alá kerül.
Formálisan az ember a gyilkos, de nyilvánvaló, hogy a dzseki irányítja a megszállott hőst.
A hajam ölni akar (USA, 2020)
Ki a gyilkos: haj
Egy lány hajhosszabbítást csináltat, hogy a televíziós kollégái jobban tiszteljék, de a beültetett tincsek saját öntudatra ébrednek, és természetesen gyilkolni kezdenek.
Ez a film kapta a legmagasabb nézői értékelést ebben a válogatásban, bár az értékelése még így is nagyon alacsony a szokványos filmekéhez képest. Ilyen ez a műfaj.
A massza (USA, 1985)
Ki a gyilkos: egy ízletes szubsztancia
Az emberiség felfedez egy ismeretlen anyagot, ami annyira ízletes, hogy forradalmasítja az élelmiszeripart: gyárak épülnek, hogy mindenhol felhasználhassák. Kevesen figyelnek arra, hogy a massza mintha élne. Miután rabszolgájává teszi az embereket, a finom dolog „szemétté” válik: gyilkolni kezd és zombivá változtatja az embereket.
A gyilkos fotel (Új-Zéland, 2019)
Ki a gyilkos: fotel
Egy kényelmes fotel, amelyben egykor meghalt valaki, egy lány házába kerül. Ezután a barátai rejtélyes módon halni kezdenek. A fotel ugyanis szerelmes és féltékeny, nem akarja megosztani a tulajdonosát senkivel.
Ház (Japán, 1977)
Ki a gyilkos: ház
Egy fotelből fel lehet állni, egy prés elől el lehet futni, de ha egy egész ház akar megölni, akkor bajban vagy. Hét iskolás lány látogat el az egyikük nagynénjéhez, aki egy HÁZBAN él. Ott természetfeletti csapdákba esnek, amelyekből lehetetlen kijutni, hiszen már bent vannak.
A Halálos ágyhoz hasonlóan ez az alacsony költségvetésű, rajzfilmszerűen irreális effektusokkal teli film évekkel később kultuszstátuszt ért el Észak-Amerikában.
Maximális túlhajtás (USA, 1986)
Ki a gyilkos: minden gép
Stephen King kis szerepben is feltűnik ebben a filmben. Egy üstökös elhalad a Föld mellett, farka súrolja a bolygót, amitől minden elektronika gyilkos módon meghibásodik. Az autók elgázolják az embereket, a bankautomaták sértegetik őket és nem adnak ki pénzt, az üdítőautomaták pedig dobozokat dobálnak; más gépek is az emberiség ellen fordulnak.
Hasonló a története a szintén Stephen King műve alapján készült Christine-nek (1983), amely egy féltékeny, gyilkos autóról szól.
