Mindennek jó oka van egy repülőgépen, így természetesen ennek is.
A repülés világa semmihez sem fogható. Nem számít, hányszor repültél életed során, mindig bizonyos mértékű izgalommal fog eltölteni, amikor becsukódnak az ajtók és a gép elindul a kifutópálya felé. Nemcsak maga az utazás izgalmas azonban a repüléssel kapcsolatban, hanem az a sok kis apróság, aminek köszönhetően az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma lett napjainkra.
Bizonyára mindenkinek rengeteg kérdése és észrevétele van a repülés világával kapcsolatban, a Wiku-nál pedig most ezek közül fogjuk elmagyarázni az egyik legfurcsább szokást, amit a légiutas-kísérők csinálnak induláskor.
Minden repülés elején, miután az ajtókat bezárják, és ahogy a repülőgép elkezd kitolatni a termináltól, hallhatod, hogy a személyzet elvégez egy "Cabin crew arm doors and cross check" nevű biztonság ellenőrzést.
A biztonsági ellenőrzések elvégzése után átlósan feltesznek egy szalagot a vészkijárat ajtajának ablakára. Ez látszólag nem sokat véd és laikus szemmel nézve elég értelmetlen, pedig valójában komoly oka van.
A helyzet ugyanis az, hogy a biztonsági ellenőrzések végén a repülőgép indulásra készen áll, ami sok más egyéb mellett azt jelenti, hogy beélesednek a vészkijáratok és a meneküléshez szükséges felfújható csúszdák.
Ez az átlós szalag az ablakon tehát egyfajta jelzés, hogy mindenki tudja, a vészkijárat be van élesítve. Ez nem csak a repülőgépen tartózkodó személyzet tagjainak szól, hanem bárkinek, aki leszállás után megpróbálja megközelíteni a repülőgépet kívülről.
Ha szoktad figyelni, hogy mit csinálnak ilyenkor a légiutaskísérők, akkor észrevehetted már ezt a nagyon furcsa és kissé érthetetlen szokást.
A repülőgépek felfújható csúszdáit ugyanis úgy tervezték, hogy iszonyatos erővel és rendkívül gyorsan fújódjanak fel, így például, ha leszállás után egy reptéri alkalmazott vagy a hatóságok emberei megpróbálnák feszegetni az ajtót úgy, hogy az be van élesítve, könnyen életveszélyes helyzetbe kerülhetnének az ajtó külső oldalán.
Hála azonban ennek az ablakon átívelő szalagnak, bárki, aki kívülről közelíti meg a repülőgépet – legyen az egy tűzoltó vészhelyzetben – az tudja, hogy az ajtó be van élesítve, és jobb szabadon hagyni.
Milyen nehéz kinyitni egy repülőgép vészkijáratát?
A szárnyaknál lévő vészkijárati ajtók súlya a 18 kilogrammot is elérheti, ezért ezek környékére csak olyan embereket ültetnek a légitársaságok, akik egy esetleges vészhelyzet esetén képesek lehetnek kinyitni ezeket az ajtókat.
Ezeknél az ajtóknál nincs felfújható csúszda, itt a szárnyon keresztül kell menekülni. Fontos, hogy az ajtó kinyitása után az ajtót ki kell lökni a szárnyra, nem szabad beemelni a repülőgép belsejébe, mert azzal csak akadályozná az utasok evakuálását.
A legmodernebb repülőgépek, mint például a Boeing 737 Next Generation vészkijáratai már úgy lettek kialakítva, hogy bárki által könnyedén nyithatók legyenek, ami rendkívül fontos tényező egy esetleges veszélyhelyzet esetén.
A ma ismert vészkijáratokat és a hozzájuk kapcsolódó protokollokat egyébként egy 1985-ös manchesteri légikatasztrófa után dolgozták ki, amikor egy Boeing 737-es gép felszállás közben kigyulladt, és 38 ember vesztette életét. A jobb oldali szárny kijáratánál ülő utas alig tudta működésbe hozni a vészkijáratot, mivel akkoriban még nem volt kötelező tájékoztatni az utasokat a vészhelyzeti eljárásokról.
Miután sikerült kinyitni az ajtót, az ajtó befelé zuhant, beszorítva ezzel a mellette lévő utast. Az utasok még a nyitott ajtó ellenére is alig tudtak evakuálni, mivel a szerencsétlenül kinyílt ajtó miatt csak egy 27 centiméteres rés volt a menekülésre. Az életüket vesztett utasok többségét a vészkijárat közelében találták meg. A légitársaságok és repülőgépgyártó cégek ezután az alapoktól gondolták újra a repülőgépek vészhelyzeti protokollját és a vészkijáratok kialakítását.
