Tech és Tudomány
Technológia, tudomány, appok, kütyük, felfedezések és érthető magyarázatok a gyorsan változó világról.
Gyakran felteszik nekem ezt a kérdést, így végül úgy döntöttem, írok róla egy cikket, mivel úgy látom, rengeteg tévhit kering az űrbéli fegyverhasználattal kapcsolatban.

Az 1990-es évek végén a Sony Handycam kamerák NightShot funkciója hatalmas botrányt kavart, mivel bizonyos körülmények között képes volt átlátni a ruhákon, és megmutatni a test körvonalait.

Az USB-C egyre több eszközön veszi át a régebbi USB-A csatlakozó helyét, és könnyű megérteni, miért. Az USB-A nagyobb, ráadásul csak egyféleképpen dugható be – alighanem te is forgattál már ilyen csatlakozót, mire végre sikerült eltalálnod a helyes irányt. Az USB-C mára széles körben elterjedt a mobileszközökön, és a számítógépeken, laptopokon is e…

Nemrégiben beszélgettem egy mérnökkel, aki az egyetemi fizikaóráin nem tudott megbirkózni a relativitáselmélettel. Valamilyen ideológiai oknál fogva határozottan elutasította.

Emlékszel arra a furcsa gyermekkori érzésre? Nézed a csillagos eget, majd megpillantod egy atom ábráját a fizika tankönyvben, és hirtelen... beléd hasít a felismerés. Hiszen a kettő ugyanaz!

A legtöbb műholdat igyekeznek telezsúfolni elektronikával: kamerákkal, antennákkal, számítógépekkel, napelemtáblákkal. Az Egyesült Államok által még 1976-ban pályára állított LAGEOS-1 fedélzetén szinte semmi sincs ezekből. Nem készít felvételeket a Földről, nem fogad parancsokat, nem sugároz rádiójeleket, és még áramforrással sem rendelkezik.

Ezt a kérdést előszeretettel szegezik a fizikusoknak. Nekem is legalább ötvenszer feltették már a diákjaim, ám látszólagos egyszerűsége ellenére korántsem olyan könnyű válaszolni rá. A bökkenő a pontatlan megfogalmazásban rejlik, amely több helyes megoldásnak is teret enged.

Gyakori tévhit, hogy háromdimenziós világban élünk, és a gravitáció hatása alatt állunk. Valójában ez csupán a mindennapi tapasztalataink által keltett illúzió. A valóság ennél sokkal furcsább.







