Tech és Tudomány

Az iskolában azt tanítják nekünk, hogy a víz összenyomhatatlan folyadék, de ez csak megközelítőleg igaz. Az óceán fenekén, nagyjából 5 kilométeres mélységben a víz hatalmas súlya elképesztő nyomást fejt ki. Ennek az extrém nyomásnak a hatására a vízmolekulák összenyomódnak, és a folyadék térfogata körülbelül 4,5 százalékkal csökken.

Gyakran hallani a mondást, miszerint nagy magasságból a vízbe zuhanni olyan, mintha betonra érkeznél. Rémisztően hangzik, de valódi fizika áll mögötte. Mi az igaz ebből a tévhitből, és mi az a leegyszerűsítés, ami elhomályosítja a lényeget?

Az 1980-as és 1990-es években a „Made in Japan” felirat szinte a minőség garanciájaként hatott. A japán tévéket, videómagnókat, hifiket, fényképezőgépeket és kazettás lejátszókat a világ legjobbjainak tartották. A Sony, Panasonic, Sharp, Toshiba, Hitachi, JVC és Sanyo szinte minden országban ismert márka volt.

Szia! Ma a kémiarajongó lábammal keltem fel az ágyból, ezért most egy nagyon érdekes kémiai elemről fogunk beszélgetni, amelynek atommagjában 84 proton található.

Mi történne, ha egy atombombát az űrbe küldenénk, és ott robbantanánk fel? Első ránézésre a helyszín megfelelőnek tűnik: a közelben nincsenek városok, a Föld felszíne több száz kilométerre van, körülötte pedig szinte teljes az üresség.

A Naprendszer bármely térképén a bolygók szinte egy síkban sorakoznak a Nap körül.

Csörgés a legrosszabb pillanatban. Egy olyan megbeszélésen ülsz, ahol minden szónak súlya van. Vagy épp moziban vagy, és a feszültség a vásznon a tetőfokára hágott. Esetleg a karodban tartod az elaludt gyermeket két órányi ringatás után. És ekkor a telefon olyan csengéssel robban be, amely kész mindent tönkretenni körülötted.

A világűrben a fegyver első pillantásra teljesen feleslegesnek tűnik. Nincs kire lőni, a lövés hangját pedig a vákuumban úgysem hallaná senki. A szovjet kozmonauták mégis valódi pisztolyt kaptak felszerelésként, ráadásul egy kifejezetten az extrém körülményekre tervezett, különleges modellt.

Gyakran felteszik nekem ezt a kérdést, így végül úgy döntöttem, írok róla egy cikket, mivel úgy látom, rengeteg tévhit kering az űrbéli fegyverhasználattal kapcsolatban.

A kinetikus fegyverekről van szó – a koncepciójuk már évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat.

A Föld holdja, amelyet egy élettelen kődarabnak szoktunk gondolni, furcsán viselkedik. Nagyon furcsán.

Amikor az éjszakai égbolton a teliholdat nézzük, minden egyszerűnek tűnik: a Föld természetes kísérője, amely millió évek óta kering bolygónk körül. Ám ha mélyebbre ásunk, a kép megváltozik. Évek óta tanulmányozom a Holdról szóló anyagokat, és egyre inkább úgy érzem, valami nincs rendben vele.